TRIANON A TÉRKÉPEKEN – HATÁROK KŐBE VÉSVE

Ez a könyv nagyrészt térképekről szól: térképekről, amelyek bemutatják a Trianonhoz vezető út néhány kulcspontját, majd azt a folyamatot, amelyben a békediktátum nagyon vázlatosan megírt szövegéből és nem túl nagy térképmellékletéből a mai országhatárok pontos helye kialakult. Mióta van kódolva a Kárpát-medence nemzetiségi képébe egy esetleges vesztes háború utáni trianoni jellegű országcsonkítás? Tényleg a trianoni határokra emlékeztetnek a szabadságharc leverése utáni megszállási zónák határvonalai? Hogyan vezettek az orosz polgárháború aktuális fordulatai a Tanácsköztársaság tiszai offenzívájának bukásához és a román megszálláshoz? Milyen jogi párhuzam állítható a törököknek az „ő Trianonjukat” megkontrázó háborúja és a Sopron visszatéréséhez vezető nyugat-magyarországi felkelés között?

Ezekről és hasonló kérdésekről szól a könyv első része, amely az Út Trianonig - A nemzetiségi álmoktól a békeszerződésig címet viseli, és amely nemzetközi összefüggésekbe helyezi történelmünk egyik legnagyobb traumáját. A második rész, melynek címe A szerződéstől a határkövekig, még több térképet tartalmaz. A szerződés azt meghatározta, hogy melyik település hová tartozzon (illetve azt sem mindig), de azt nem, hogy köztük pontosan hol húzódjon a határ. Általában persze a korábbi faluhatárokon, de nem mindenütt. És olyan kérdésekre is választ keresünk, mint: Miért van két Nagylak, egy itt és egy odaát? Hol vannak olyan határszakaszok, ahol kifejezetten Magyarországon akartak hagyni vasutakat? Hogyan segítette Benes közbelépése Sopron Magyarországhoz kerülését? Ha már visszakaptuk Somoskőt, miért a vár nélkül?

A kötet adatai:

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2025

Terjedelem: 272 oldal