Total War Saga: Thrones of Britannia (EU)

A JÁTÉKRÓL

A Total War™ Saga: Thrones of Britannia

Az év 878 Kr. Nagy Alfred, a hadba szállt angol király hősi védekezést hajtott végre az edingtoni csatában, és tompította a viking inváziót. A fenyített - de még nem törött - norvég hadurak Nagy-Britanniában telepedtek le. Közel 80 év után először törékeny a béke.



Ezen a szétszórt szigeten Anglia, Skócia, Írország és Wales királyai érzékelik a változás közeledtének idejét; alkalom ideje. Lesznek szerződések. Háború lesz. Olyan szerencsés fordulatok lesznek, amelyek a legendák dolgává válnak, egy olyan ságában, amely a történelem egyik legnagyobb nemzetének felemelkedését ábrázolja.

Királyok feltámadnak. Az egyik uralkodni fog.

A Thrones of Britannia egy önálló Total War játék, amely kihívást jelent arra, hogy újraírja a történelem egy kritikus pillanatát, amely meghatározza a modern Nagy-Britannia jövőjét. Tíz játszható frakcióval fel kell építenie és megvédenie egy királyságot az angolszászok, a gael klánok, a walesi törzsek vagy a viking telepesek dicsőségére. Szövetségeket kovácsolni, a növekvő településeket irányítani, hadseregeket felnevelni és hódító kampányokba kezdeni az eddigi legrészletesebb Total War térképen.



Válassza ki a stratégiáját

A Grand Campaign több útvonalat kínál a dicsőséges Győzelemig; agresszívan terjessze ki területét fegyvererővel, szerezzen hírnevet az építkezés, a fejlett technológia és befolyás révén, vagy teljesítsen egyedi célkitűzéseket a választott frakció története alapján. Miután elkészült, állítsa be magát egy jelentős késői játék kihíváshoz és a végső, végső győzelmi feltételhez.

Fedezze fel és hódítsa meg a Brit-szigeteket

Skócia havas felvidékétől a kenti gyümölcsösökig és rétekig tolja vissza a háborús ködöt, és tárja fel az angolszász Nagy-Britannia kiterjedését. A változatos városok és a vidéki környezet sokféle harctéri környezetet inspirál. Kísérletezzen az újonnan befogható kisebb települések nyújtotta stratégiai lehetőségekkel. Fojtsa el ellenségei kereskedelmi útjait, és vonja ki őket erős, védhető pozíciókból.

Viking hadvezér vagy angolszász király határozza meg legendájukat

Minden frakció egyedi események és elágazó dilemmák sorozatával néz szembe, amelyek gyakran hiteles történelmi eseményeken és az akkori kérdéseken alapulnak. Induljon el viking-expedíciókba, irányítsa az angolszász paraszti gazdaságot, mindegyik frakció másként érzi és játssza. Rajzoljon ki egyedülálló szerepeket királyának és nemeseinek, testre szabhatja azok hatását azáltal, hogy értelmes döntéseket hoz a fejlődésükről, és meghatározza, hogyan fog történni történetük.

Finomított „klasszikus” Total War játékmenet

Sok frissítést tartalmaz a Total War alapvető mechanikáihoz - például a tartományokhoz, a politikához, a technológiákhoz, a toborzáshoz, a dilemmákhoz és még sok minden máshoz -, amelynek célja, hogy élményét magával ragadóbbá és értelmesebbé tegye.
Játszható frakciók, kultúrák és királyok:

A Britannia trónjai tíz játszható frakciót fognak tartalmazni, öt kultúrából, az alábbiakban összefoglalva.

Az angolszászok - West Seaxe és Mierce

Amikor az angliai római uralom lezárult, a germán állomány új királyságai egyesültek a jelenleg Northumbria, Mercia, Wessex, Essex, Sussex, Kelet-Anglia és Kent megyékben. Ezeknek a régióknak a népei együttesen angolszászokként ismertek.



A West Seaxe
frakcióvezetője: Alfred király

Dél-Anglia domináns angolszász királyságaként a Nyugat-Seaxe - vagy a mai angol nyelven Wessex - erői jelentették a sziget elsődleges ellenállását a Nagy Pogány Hadsereg betöréseivel szemben. Winchester fővárosából Wessex meghódított Surrey, Sussex, Kent, Essex és még Mercia földjeit is. Alfred kitartó védelme a dán invázió előtt megalapozta Wessexet, hogy Anglia Krisztus 927-ben egyesüljön először egy uralkodó alatt.

Heves
frakcióvezető: Ceowulf

Fővárosából, Tamworth-ból Mierce királyai - akiket ma Merica néven ismernek - uralkodtak azon a területen, amelyet ma Midlandsnek neveznek. Magasságában Mierce az észak-angliai Northumbria-tól délig Kentig, Sussex-ig és Wessex-ig húzódott. Kr. U. 877-ben a Nagy Pogány Hadsereg elfoglalta a királyság keleti részét, hogy megalakítsa a Danelaw-t, ?vagyis Kelet-Engle-t.

A Gaels - Mide és Circenn

gael kultúra eredetileg Írországban alakult ki, társadalmuk klánok és vezérek köré épült. Razziákat folytattak és kereskedtek a római településekkel, és Kr. U. 878-ig Írországból Skócia nagy részén éltek.
A vikingek beáramlásával néhány portyázó megtelepedett a gael vidékén, és Norvég-Gael lett. A skót Gaels befogadná a Pictusokat, hogy Alba Királyságává váljanak - lényegében megalapozva a modern Skócia tervét.

Mide
frakcióvezető: Flann Sinna

Mide király Írország szívében fekszik. Nem csak földrajzilag, hanem politikailag, intellektuálisan és szellemileg is. Sok Magaskirály emelkedett fel Mide-ből, és jelenlegi uralkodója, Flann Sinna erre a címre törekszik.

Számos ír frakciótárssal a közelben Mide abban a helyzetben van, hogy potenciálisan összehozza az eltérő klánokat, és elindítsa az ír jólét korszakát. A fenyegetések azonban soha nincsenek messze ... a Dyflin-i vikingek keletre telepedtek, és erejük és befolyásuk növekszik. Mide arra törekszik, hogy megőrizze a nyugtalan békét? Egyesítsd a klánokat egy háborúban a skandináv telepesek ellen? Vagy talál valami más utat a felsőbbséghez?

Circenn
frakcióvezető: Áed mac Cináeda

Circenn származása képszerű volt, de az idő múlásával a gaelek és más népek nagyobb hatással voltak rájuk, amikor elűzték őket a könyörtelen viking rohamok elől. Kr. U. 878-ban véget ért a viking invázió, de Circenn gondjai még korántsem értek véget. Míg szilárdan megtartotta Skócia keleti partjait, még mindig számos fenyegetés létezik - mind belül, mind azon kívül.

Scoan, Circenn fővárosa, egykor a legendás Sorskő otthona volt, állítólag isteni erőt ad népének. Rejtély, hogy hol lakik a kő, de ha találunk nyomokat, akkor a kő felépülése bizonyára olyan kaland lenne, amelyet érdemes vállalni ...

A walesi - Gwined és Strat Clut

A walesi királyságok a kelta britekből származtak, akik Nagy-Britannia szigetének nagy részét elfoglalták a vaskortól kezdve, az első században történő romanizálásáig és túl.

Ironikus módon a „walesi” kifejezés a külföldiekre vonatkozó angolszász „wealas” kifejezésből származik, amelyet a bennszülött britekre alkalmaztak. Az angolszászok virágoztak, és sok régi brittoni királyság eltűnt.

Gwined
frakcióvezető: Anaraut király

A gwinediek valamennyire igényt tartanak az „igazi britek” címre, mivel a betolakodók messze nyugatra terelték őket, akik ma "angolnak" hívják magukat. A bárdművészetéről és a hosszú íjjal való készségéről híres Gwined-i walesi virágzott Rhodri Mawr vezetésével.

Rhodri nagyrészt mentesítette Gwinedet a vikingektől és más betolakodóktól, miközben kiterjesztette határait. Most elment, és földjei fel vannak osztva.

Strat Clut
frakcióvezető: Run

Strat Clut az ó-észak királysága, amely az ötödik századra és a kelta britekre vezethető vissza. A birodalom korábban Alt Clut erődjén alapult, de 870-ben egy viking invázió elűzte. A jelenlegi Artgal királyt fogságba ejtették, és állítólag rejtélyes körülmények között meggyilkolták. A királyság egyetlen fia, Run vezetésével tovább reformálódott a Clyde folyó völgyébe.

A Nagy Viking Hadsereg - Northymbre és East Engle

Kr. U. 865-ben Ragnar fiai a Nagy Viking Hadsereget vezették és Kelet-Angliában landoltak. Az elkövetkező 15 évben a vikingek magasan és alacsonyan mozogtak, Wessex-től a The Clyde-ig, városokat hódítva, győzelmeket követelve és elszenvedve vereségeiket a Kr. U. 878-as edingtoni csatáig, ahol vezetője, Guthrum találkozott az ifjú Alfred királyban és nyugat-szász hadserege. A mezőnyben elért legjobb erői rendezetlenül vonultak vissza a közeli erődbe. Alfred emberei sikert aratva üldözték és ostrom alá vették. Kéthetes éhezés után a betolakodók megadták magukat.

A kapituláció feltételei szerint Guthrumot kereszténységbe keresztelték, és embereivel együtt visszatérhettek Kelet-Angliába és letelepedhettek - feltéve, hogy természetesen megőrzik Alfred békéjét.
A legyőzött, de soha nem megalázott vikingek mindent elárasztó dühvel hatnak. Nem lehet ketrecbe

rakni a farkast következmények nélkül ... Northymbre
frakcióvezető: Guthfrid

Amikor a vikingek Kr. U. 867-ben megérkeztek Northumbriába, fellegváruknak Yorkot - vagy Eoferwicet vették át -. És milyen bástya volt, félelmetes római falaival, amelyek 700 évig még mindig erősek voltak. Aelle észak -umbriai király megpróbálta visszavágni a várost a dánok elől, de a támadás során elfogták. Megtorlásul Aelle apja kivégzéséért Ragnar fiai példát mutattak rá a rémisztő Vér sas rituáléval.

Northumbria továbbra is a Viking irányítása alatt állt, és az edingtoni csata és az azt követő Wedmore-i szerződés után a Nagy Viking Hadsereg egy része visszavonult Northumbriába, hogy Alfred békéje alatt letelepedjen.

Kelet-Engle
frakcióvezető: Guthrum

Britannia délkeleti partjainak nagy részét képezve, Kelet-Engle volt a Nagy Viking Hadsereg inváziójának állomása, és az a régió, ahol számos harcosa letelepedett az edingtoni csata után. Guthrum (vagy Æthelstan, ha örökbefogadó nevét Alfred használta) dán vezető uralma alatt végül Danelaw néven ismerik.
Ennek ellenére továbbra is marad némi harc a kelet-englei dánokban. Az ember nem dobja el a dicsőség köpenyét, és egyik napról a másikra földmesterré válik.

A Viking-tengeri királyok - Dyflin és Sudreyar

Közel egy évszázados eszkalálódó razziák után a vikingek kitörölhetetlen bélyeget hagytak Britannia felett, ami örökre megváltoztatta történelmének menetét. Nem utolsósorban kulturális szempontból, mivel számos kisebb méretű viking együttes telepedett le a szigetek körül, mielőtt Alfred legyőzte a nagy viking hadsereget.
Ezek a kisebb frakciók szüntelen konfliktusok létét váltották ki egy új életre Nagy-Britanniában, megalapítva saját apró fejedelemségüket, házasságot kötve, és végül a brit élet elvetemült részének részévé válva. Ez a kultúrák keveredése, amely a brit történelem annyira emblematikus, hozzájárult a hozzáállás, a hiedelmek és a nyelv gazdag olvasztótégelyének megteremtéséhez, amely a szigeteket és népüket olyan egyedivé tette.

Néhány viking azonban soha nem telepedett le igazán; terveik nagyszerűbbek voltak, a honfoglalási éhség és a nagyság csillapodott. Ezek a Tengeri Királyok folytatnák békés munkájukat, figyelmen kívül

hagyva Anglia előkelő uralkodójának semmiféle rendeletét… Dyflin
frakcióvezető: Bardr

Dyflin Írország keleti partjának egyik legfontosabb kikötővárosának számított, és Britannia legnagyobb rabszolgapiacának a helyszíne volt. A vikingek megszállásának egyik fő helyszíne volt, és 873-ig Imar viking lord vezette, akihez gyakran kapcsolódott Csont nélküli Ivar, a legendás viking hadvezér, Ragnar Lothbrok fia. A viking portyázók már Kr. U. 840-ben teleltek ott, így a régiókkal való kapcsolatuk hosszú volt, és az idők során szokásaik a gaeliesebb ízt kezdték megszerezni, ahogy az integráció lassú folyamata lefut.

Kr. U. 878-ig Imar fia, Bardr szilárdan meghonosodott a trónon. Vajon ez az ambiciózus viking uralkodó tartós békét kíván-e megkötni a környező gael frakciókkal? Vagy visszatérünk Ragnar útjaira, és folytatjuk a vérontást és az uralmat? Nehéz figyelmen kívül hagyni a harcos-vér

hívását ... Sudreyar
frakcióvezető: Eirik

Albától nyugatra fekszik Sudreyar, a Dél-szigetek Királysága. A Hebridák déli részéből állva ezek a szétszórt szigetek ritkán voltak lakottak, és az atlanti időjárás teljes terheit viselve nem voltak alkalmasak a kevésbé strapabíró országokra.

Mint Britannia nagy részén, ezeken a szigeteken is egyre nagyobb a viking kapcsolatfelvétel a 8. századtól. Ezt az időszakot megelőzően a gaeliai Dalriada királyság részét képezték, amíg a vikingek irányítása alá nem kerültek. Az elkövetkező évszázadban a skandináv elfoglaltság kifejezetten gael ízt kapott (és fordítva), különösen Kr. U. 872 után, amikor Harald Fairhair Norvégia királyává vált, és korábbi ellenfelei özönlöttek a környékre.

Anyagilag szegény, de kiváló alapot kínál a hajlított hajók számára, a Sudreyar-szigetek tökéletes állomást jelentenek a portyázók és a felfedezők számára.