SZINGAPÚR GLOBÁLISAN BEHÁLÓZVA - MAGYAR KITEKINTÉSSEL

A szingapúri kormány 1991-ben meghirdetett „Következő Kör” elnevezésű 30 éves programja első alkalommal helyezte az oktatást a gazdasági stratégia középpontjába, melynek segítségével az USA egy főre eső GDP-jét is szerette volna túlszárnyalni. A cél 15 év múlva, 2007-ben teljesült. Szingapúr napjainkban a világ egyik leggazdagabb országa, versenyképességét a Világgazdasági Fórum a 2. helyre rangsorolja. Oktatása 2009 óta szerepel a PISA-felmérésekben – minden alkalommal az első helyen végzett. Vezető egyetemét a Times felsőoktatási rangsora a világ 25 legjobb egyeteme között tartja számon.

A szingapúri állam proaktív szerepe az oktatáson túl a K+F és az innováció, valamint az ezt támogató intézményrendszer magas színvonalán is lemérhető. A könyv végigköveti Szingapúr elmúlt 25 éves gazdasági-társadalmi fejlődését, és számos tanulságot fogalmaz meg Magyarország számára.

A kötet adatai:

Kötés: puhakötés

Megjelenés éve: 2018

Terjedelem: 267 oldal

Tartalomjegyzék:

1. BEVEZETÉS

1.1. A kutatás módszertana

1.2. A könyv szerkezete, tartalma

1.3. Köszönetnyilvánítás

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1. Fogalmak alkalmazása

2.2. A transznacionális vállalatok kialakulása és működésük kutatásának főbb elméletei

2.3. Transznacionális vállalatok nemzetgazdasági, ágazati keretben

2.4. Transznacionális vállalatok globális termelési hálózatai a mai világgazdaságban

2.5. A TNC-k globális hálózatai kutatásának elméleti keretei

2.5.1. Globális értékláncok: (GVC)

2.5.2. Globális termelési hálózatok (GPN)

2.5.3. Globális innovációs hálózatok (GIN)

2.6. Globális hálózatok és ipari – szolgáltatási klaszterek

3. A KUTATÁS ÁTTEKINTŐ TÉRKÉPE, A KUTATÁSI MODELL FELÁLLÍTÁSA

4. SZINGAPÚR ÚTJA A BÉRELŐNYTŐL AZ INNOVÁCIÓVEZÉRELT GAZDASÁG FELÉ

4.1. Előfeltételek

4.1.1. Történelmi előzmények

4.1.2. Politika, kultúra, identitás

4.1.3. A tényezőellátottság szerepe a nemzeti kompetitív előnyök kialakulásában

4.2. Gazdasági stratégia és azt segítő intézményrendszer

4.2.1. Gazdaságirányítás, befektetés-ösztönzés

4.2.2. Az oktatáspolitika és intézményrendszer

4.2.3 Kutatás-fejlesztés: „zöldmezős” kezdetektől réspiaci kiválóságig

4.2.4. Ipari övezetek, klaszterek, innovációs központok – és a TNC-k

4.3. TNC-k és hálózataik Szingapúr kiemelkedő ágazataiban

4.3.1. Vállalati stratégiák, empirikus tapasztalatok az elektronikai ipar területén

4.3.2. Az olajfinomítástól a vegyiparon át a biomedikáig

4.3.3. Hajógyártástól az új sikerágazatig: vállalati esetek

4.3.4. Példák a feldolgozóiparon túl: légiközlekedés

4.4. Szingapúr hídfő-szerepe és az ASEAN +3 regionalizmus

4.5. Globalizáció és a szingapúri szociális rendszer

5. KIS ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGI ÁTRENDEZŐDÉSBEN

5.1. Szingapúr és Magyarország számokban és rangsorokban 1999/2000–2015 között

5.2. Magyarországot és Szingapúrt egyaránt keresztező TNC-hálózatok

5.2.1. Esettanulmány: Amri – biomedikai kutatások

5.2.2. Biopolis–Pharmapolis: hálózatosodás Szingapúrban és Debrecenben

5.2.3. Esettanulmány Philips–LiteOn: Globális átrendeződések az elektronikai iparban

5.3. Magyar kezdetek a bérelőnytől az innovációvezérelt gazdaság felé?

5.3.1. A Nemak cég és sikeres kkv-k: hálózatosodás a Győri Ipari Parkban

5.3.2. Innonet Innovációs és Technológia központ hatása start-up-ok fejlődésére

5.3.3. A Samsung Electronics Hungary (SEH) és beszállítói nagyvállalattá válása

5.3.4. Intézményi lehetőségek a hálózatosodás erősítésére

6. ÖSSZEFOGLALÁS

6.1. A transznacionális vállalati hálózatok sokszínűsége

6.2. A szingapúri gazdaságpolitika, intézményrendszer és a globális hálózatok

6.3. Következtetések, ajánlások

6.4. További kutatási irányok

MELLÉKLETEK

IRODALOMJEGYZÉK