SPORTFÖLDRAJZ

A földrajztudomány már az 1930-as évektől vizsgálni kezdte a szabadidő és a sport területi és gazdasági vonatkozásait. A sportolók, sportszervezetek mindenkor nagy kihívásnak tekintették újabb és újabb földrajzi területek meghódítását. Így kiemelkedő sportteljesítmény meghódítani a legmagasabb hegycsúcsokat, meglovagolni a legmagasabb tengerhullámokat, nagyobb magasságokra feljutni a gravitáció legyőzésével, vagy lejutni az óceánok mélyére. A földrajzi környezet az ember létfeltételét jelenti, amelynek befolyásoló elemei a sporttevékenység során még inkább felerősödnek. Jelen kötet kérdésfeltevéseit a sportszféra érdekei mentén fogalmazza meg a szerző: Hol, milyen földrajzi területen vannak, készülnek, versenyeznek a legsikeresebb sportolók és miért? Mennyiben van (lehet) köze annak a földrajzi területnek a sikerekhez? Ma már a tudomány számára egyértelmű, hogy a földrajzi környezet jelentős szerepet játszik akár a genetikai adottságok, akár az optimális élettani funkciók kialakulásában. Könyvében arra törekedett a szerző, hogy földrajzilag helyezze el és értelmezze a kontinensek, régiók sportéletét, középpontba állítva a földrajzi környezet befolyásoló szerepét.

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2011
Terjedelem: 244 oldal


Tartalomjegyzék:
Előszó 9
1. A sportföldrajz tudományos megalapozásának előzményei 11
1.1. A földrajzi környezet jellemzése 11
1.2. A sport helye a földrajzi környezetben 12
1.3. A sportföldrajz kialakulásának társadalmi igénye 14
1.4. A sport, mint a földrajztudományi kutatások egyik tárgya 15
1.5. Földrajzi szempontok a sporttudományi szakirodalomban 18
1.6. A sportföldrajz, mint a tudományfejlődés egyik következménye 20
Irodalom 21
2. A sporttörténet földrajzi megközelítésben 23
2.1. Egyes sportágak kialakulásának jellemzése térben és időben 23
2.2. A globalizálódás folyamatának hatása a sport fejlődésére 26
2.2.1. Globális világproblémák 27
2.2.3. Globalizálódás nemzetközi szabályozók változtatásával 28
Irodalom 29
3. A sport térbeli és területi megközelítésben 31
3.1. Térszemlélet a sportban 31
3.2. A sportélet jellemzése területi megközelítésben 33
3.2.1. A nyári olimpiai játékok 33
3.2.2. Egyes sportágak jellemzése földrajzi területenként 37
3.2.2.1. Atlétika 37
3.2.2.2. Úszás 39
3.2.2.3. Labdarúgás 39
3.3. A sport területi ábrázolása 42
3.3.1. Sport és kartográfia 42
3.3.2. A sporttérkép 44
3.4. Térbeni tájékozódás a sportban 45
3.4.1. Tájékozódás a természetben 45
3.4.2. Elektronikus helymeghatározás 45
3.5. A sporteredmények hátterében lévő egészségföldrajzi adatok 47
3.5.1. Az egészségmutatók térbeli jellemzői 47
3.5.2. Humán motoros képességek területi különbözőségei 49
Irodalom 51
4. Kontinensek sportföldrajza 53
4.1. Európa sportföldrajza 53
4.1.1. A kontinens földrajzi leírása 53
4.1.2. Európa sportjának általános jellemzése 53
4.1.2.1. Észak-Európa sportélete 56
4.1.2.2. Nyugat-Európa sportélete 58
4.1.2.3. Dél-Európa sportélete 61
4.1.2.4. Közép és Kelet-Európa sportélete 63
4.1.3. Természeti sportok 65
4.1.3.1. Hegyi sportok 65
4.1.3.2. Vízi sportok Európában 69
4.1.3.3. Országúti, technikai sportok 72
4.1.2.5. Az európai sport infrastrukturális környezete 75
4.2. Ázsia sportföldrajza 78
4.2.1. A kontinens földrajzi leírása 78
4.2.2. A kontinens sportjának általános jellemzése 79
4.2.2.1. A Távol-Kelet sportélete 81
4.2.3. A természeti tájegységekhez kapcsolódó sportélet 84
4.2.3.1. Hegyi sportok 84
4.2.3.3. Vízi sportok Ázsiában 85
4.2.3.4. Országúti, technikai sportok 88
4.2.3.5. Létesítményekhez kötődő csapat és egyéni sportok 89
4.2.6. A Közel-Kelet sportja 90
4.3. Afrika sportföldrajza 92
4.3.1. A kontinens rövid bemutatása 92
4.3.2. Az afrikai sportélet jellemzése 92
4.3.3. Földrajzi adottságokhoz kapcsolódó sportélet 95
4.3.3.1. Hegyi sportok 95
4.3.4. Országúti, technikai sportok 97
4.3.5. Sporttevékenység a vizek mellett, vízpartokon 99
4.3.6. Létesítményekhez kötődő csapat és egyéni sportok 101
4.4. Észak-Amerika 102
4.4.1. A kontinens leírása 102
4.4.2. Észak-Amerika általános sportélete 103
4.4.3. Természeti adottságokhoz kötődő sportok 105
4.4.3.1. Hegyi sportok 105
4.4.3.2. Vízi sportok 106
4.4.3.3. Országúti, technikai sportok 108
4.4.4. Létesítményekhez kötődő egyéni és csapatsportágak 109
4.5. Közép- és Dél-Amerika 110
4.5.1. A kontinens leírása 110
4.5.2. Általános sportélet 111
4.5.3. Természeti sportok 113
4.5.3.1. Hegyi sportok 113
4.5.3.2. Vízi, vízparti sportok 114
4.5.3.3. Országúti, technikai sportok 115
4.5.3.4. Egyéni és csapatsportok Közép-és Dél-Amerikában 116
4.6. Ausztrália, Óceánia 117
4.6.1. A kontinens leírása 117
4.6.2. Ausztrália és Óceánia sportélete 117
4.6.3. Természeti feltételekhez kötődő sportok 119
4.6.3.1. Hegyi sportok 119
4.6.3.2. Vízi sportok 121
4.6.3.3. Országúti, technikai sportok 122
4.6.3.4. Létesítményekhez kötődő csapat és egyéni sportok 123
Irodalom 125
5. A sport természetföldrajza 129
5.1. Sportolás különböző domborzati viszonyok között 129
5.2. Sportolás változó klimatikus viszonyok között 133
5.2.1. Az éghajlat és az időjárás definiálása 134
5.2.2. A sporttevékenység szeles környezetben 138
5.2.2.1. A szél, mint időjárást meghatározó tényező 139
5.2.2.2. Légellenállás változás 142
5.2.2.3. Hőérzet változás szélben 144
5.2.2.4. Hajtóerő 144
5.2.3. Sporttevékenység meleg, napos környezetben 145
5.2.3.1. A meleg környezet klimatológiai megközelítésben 146
5.2.3.2. A meleg környezet élettani hatásai 148
5.2.3.1. A külső hőmérséklethez igazodás követelményei 150
5.2.3.2. Sporttevékenység időjárási frontok között 151
5.3. Sportolás vízi környezetben 152
5.3.1. A víz általános tulajdonságai 152
5.3.2. A víz színe, átlátszhatósága 152
5.3.3. Sportolás különböző hőmérsékletű vízben 154
5.3.4. Sporttevékenység folyóvizeken 155
5.3.5. Sporttevékenység tenger-, óceánpartokon 156
5.3.6. Vízi sporttevékenységek szélben és hullámokon 157
5.3.7. Sporttevékenység a vízfelszín alatt 158
5.3.8. Sporttevékenység párás környezetben 160
5.4. Sporttevékenység téli környezetben 161
5.4.1. A havas környezet kialakulása 161
5.4.2. Hóállapot 162
5.4.3. A magashegyi havas környezet, gleccserek 164
5.4.4. A havas környezet élettani hatásai 166
5.4.5. A globális felmelegedés hatásai a havas környezetre 166
5.5. A sport hatása a természeti környezetre 167
Irodalom 169
6. A sport gazdaságföldrajzi vonatkozásai 173
6.1. A sport, mint gazdasági tér 173
6.2. A sportoló, mint erőforrás, ugyanakkor gazdasági termék 176
6.3. A technika fejlődésének befolyása a sportra 178
6.4. A sportszergyártás hatása a sport fejlődésére 179
6.5. A versenyrendezés, mint gazdasági vállalkozás 180
6.6. A nemzetgazdaság hatása a sporteredményességre 183
Irodalom 185
7. A sport infrastrukturális környezete 187
7.1. A sport infrastrukturális fejlesztéseinek vonzatai 187
7.2. Mega rendezvények infrastrukturális követelményei 189
7.3. A természeti sportok infrastrukturális igényei 190
Irodalom 192
8. Magyarország sportföldrajza 193
8.1. A magyar olimpiai eredményességa társadalom-földrajzi változások tükrében 193
8.2. A magyar versenysport, valamint egyes csapatsportágak területi jellemzése 197
8.2.1. Területi szerkezet 197
8.2.2. A sporteredményesség jellemzése településtípusonként 200
8.3. A magyar sport egyes természetföldrajzi vonatkozásai 201
8.3.1. Éghajlati feltételek 201
8.3.2. A magyar sportok domborzati vonzatai 205
8.3.3. Vízi sportok 206
8.4. A sport infrastrukturális színvonalának területi eltérései Magyarországon 211
8.4.1. Az egyesületi és az iskolai sport feltételeinek finanszírozása 211
8.4.2. A sport feltételrendszerének fejlődése 211
8.4.3. A versenysport létesítmény ellátottságának területi eltérései 214
8.5. A magyar sport gazdaságföldrajzi vonatkozásai 216
Irodalom 219
9. A sportföldrajzi tanulságok, további kutatások szükségessége 221