REUMATOLÓGIA - EGYETEMI JEGYZET

Az egyetemi jegyzetnek készült mű a debreceni Egyetem Orvosi Fakultásán, a Reumatológiai Tanszék munkatársainak közreműködésével jött létre. A könyv felöleli a reumatológiai kórképek elméleti hátterét, diagnosztikáját, és modern kezelését is. A könyv nem egyszerűen egy előadásjegyzet nyomtatásba öntött formája, hanem a nagy kézikönyvek és külföldi „textbook”- ok tematikáját követi tömör, mégis áttekinthető formában.

Az első hét fejezetben a reumatológiai propedeutika mellett egy rövid elméleti immunológiai áttekintés szerepel.

Ugyancsak ide tartozik egy reumatológiai terápiás blokk, mely áttekintést ad a gyógyszeres terápia, fizioterápia, gyógytorna/mozgásterápia és a reumatológiai rehabilitáció kérdésköréről.

A jegyzet másik felében az egyes kórképek kerülnek bemutatásra: az arthritisek, a szisztémás autoimmunreumatológiai kórképek, a gyermekreumatológiai betegségek, a degeneratív kórképek, a metabolikus csontbetegségek, a lágyrész-reumatizmusok és egyéb ritkább, de fontos határterületi kórállapotok.

A szerzők célja, hogy az orvostanhallgatók a vizsgára való felkészülés során jól használható egyetemi jegyzethez jussanak, egyúttal a könyv anyaga alapot teremthessen a szakvizsgára való felkészüléshez is. Emellett a gyakorló reumatológusok, háziorvosok és egyéb diszciplínák képviselői is haszonnal forgathatják a könyvet, melyben sok aktuális tudnivaló és újdonság egyaránt olvasható.

A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2011
Terjedelem: 344 oldal

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ
1. MOZGÁSSZERVI PROPEDEUTIKA (Szekanecz Zoltán)
1.1. Bevezetés
1.2. Anamnézisfelvétel
1.3. Fizikális vizsgálat
1.4. Laboratóriumi vizsgálatok
1.4.1. Vérvizsgálatok
1.4.2. Vizeletvizsgálatok
1.4.3. A synoviális folyadék vizsgálata
1.5. Képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok
1.5.1. Hagyományos röntgenfelvétel
1.5.2. Izotópdiagnosztika
1.5.3. Computertomographia (CT)
1.5.4. Mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat
1.5.5. Mozgásszervi ultrahang
1.5.6. Egyéb műszeres vizsgálatok
1.6. Biopsziák és szövettani vizsgálatok
1.7. Konzultációk
2. A REUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEK PATOGENEZISE (Nagy György)
2.1. Bevezetés
2.2. Az autoimmun-reumatológiai betegségek genetikája
2.2.1. MHC gének
2.2.2. Egyéb genetikai tényezők
2.3. Környezeti tényezők, fertőzések
2.4. Klinikai tüneteket megelőző immunregulációs zavar és autoimmunitás
2.4.1. Anti-DNS antitestek
2.4.2. Autoantitestek és autoreaktív T-sejtek RA-ben
2.5. Klinikai tünetek kezdete, a betegséget kiváltó okok
2.6. Eff ektormechanizmusok a gyulladásos folyamat fenntartásában és szabályozásában
2.6.1. T-lymphocyták aktivációja és T-sejt-szubpopulációk autoimmun betegségekben
2.6.2. B-lymphocyták funkciói, szerepük autoimmun betegségekben
2.6.3. Monocyták, macrophagok
2.6.4. Dendritikus sejtek
2.6.5. Cytokinek, chemokinek
2.6.6. Az immunrendszer sejtjeinek vándorlása, angiogenezis
2.7. A krónikus gyulladás késői következményei: szöveti destrukció
3. ARTHRITISEK ÉS AUTOIMMUN KÓRKÉPEK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA (Szűcs Gabriella)
3.1. Alapvető eldöntendő kérdések
3.2. Tünetorientált differenciáldiagnosztika
3.2.1. Az ízületi folyamat alapvető szempontjai
3.2.2. Extraarticularis manifesztációk
3.2.3. Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok
4. GYÓGYSZERES TERÁPIA (Szekanecz Zoltán)
4.1. Bevezetés
4.2. Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek
4.2.1. Hatásmechanizmus, alkalmazás
4.2.2. Mellékhatások, kockázatok
4.2.3. Gyógyszer-interakciók
4.2.4. COX enzim, izoenzimek
4.3. Az ízületi porc pótlása: az arthrosis „bázisterápiája”
4.4. Kortikoszteroidok
4.5. Hagyományos immunszuppresszió − bázisterápia
4.6. Biológiai (célzott) terápia
4.7. Az osteoporosis gyógyszerei
4.7.1. Az osteoporosis bázisterápiája
4.7.2. Antireszorptív szerek
4.7.3. A csontépítést fokozó és kettős hatású szerek
5. FIZIO?BALNEOTERÁPIA (Roberto Gomez)
5.1. A fizioterápia fogalma
5.2. A fizioterápia felosztása
5.3. Elektroterápia
5.3.1. Kisfrekvenciás elektroterápia
5.3.2. Középfrekvenciás elektroterápia
5.3.3. Nagyfrekvenciás elektroterápia
5.4. Fototerápia
5.5. Mechanoterápia
5.5.1. Ultrahang-terápia
5.6. Balneoterápia, hidroterápia
5.6.1. Termálfürdő-kezelés (balneoterápia)
5.6.2. Hidroterápiák
6. MOZGÁSTERÁPIA (Némethné Gyurcsik Zsuzsanna)
6.1. Bevezetés
6.2. Az akut szak teendői
6.3. A krónikus szak teendői és mozgásterápiás céljai
6.3.1. Gerincbetegségek esetén
6.3.2. Váll-vállöv érintettsége
6.3.3. Könyök
6.3.4. Csukló, kéz
6.3.5. Csípő
6.3.6. Térd
6.3.7. Boka, láb
7. A REHABILITÁCIÓ ELVEI ÉS GYAKORLATA REUMATOLÓGIAI KÓRKÉPEKBEN (Vekerdy-Nagy Zsuzsanna)
7.1. A rehabilitáció általános fogalmai
7.2. Reumatológiai betegségekben várható rehabilitációs szükségletek
7.3. Gyulladásos betegségek: rheumatoid arthritis
7.4. Jellegzetességek más eredetű gyulladásos betegségekben
7.4.1. Arthritis psoriatica (APs)
7.4.2. Spondylitis ankylopoetica (SPA)
7.5. Degeneratív betegségek
7.5.1. A térdízület rehabilitációja
7.5.2. A csípőízület rehabilitációja
7.5.3. A vállízület rehabilitációja
7.5.4. A gerinc rehabilitációja
7.6. Szisztémás autoimmun-reumatológiai kórképek
8. RHEUMATOID ARTHRITIS ÉS ROKON KÓRKÉPEK (Surányi Péter)
8.1. Definíció
8.2. Epidemiológia
8.3. Patomechanizmus
8.4. Panaszok és tünetek
8.4.1. Kezdeti klinikai kép, mozgásszervi elváltozások
8.4.2. Extraarticularis megnyilvánulások
8.5. Diagnosztika
8.5.1. Laboratóriumi vizsgálatok
8.5.2. Képalkotó eljárások
8.5.3. A korai diagnózis jelentősége
8.5.4. Diff erenciáldiagnózis
8.6. Kezelés
8.7. Kórlefolyás, prognózis, a progresszió mérése
8.7.1. Kórlefolyás, prognózis
8.7.2. A progresszió mérése
8.8. Rokon kórképek
8.8.1. Felty-szindróma
8.8.2. Felnőttkori Still-betegség
9. SZISZTÉMÁS AUTOIMMUN?REUMATOLÓGIAI KÓRKÉPEK (Szűcs Gabriella)
9.1. Bevezetés
9.2. Nem differenciált collagenosis
9.2.1. Definíció
9.2.2. Klinikai kép, diagnózis, lefolyás, kezelés
9.3. Szisztémás lupus erythematosus
9.3.1. Definíció, epidemiológia
9.3.2. Etiopatogenezis
9.3.3. Klinikai tünetek
9.3.4. Diagnózis
9.3.5. SLE alcsoportok
9.3.6. Kezelés
9.3.7. SLE és terhesség
9.3.8. Prognózis
9.4. Antifoszfolipid-szindróma
9.4.1. Definíció, epidemiológia
9.4.2. Etiopatogenezis
9.4.3. Klinikai tünetek, diagnózis
9.4.4. Kezelés
9.5. Szisztémás sclerosis (scleroderma)
9.5.1. Defi níció, epidemiológia
9.5.2. Etiopatogenezis
9.5.3. Klinikai tünetek
9.5.4. Diagnózis
9.5.5. Kezelés
9.5.6. Prognózis
9.6. Gyulladásos izombetegségek (myositisek)
9.6.1. Defi níció, epidemiológia
9.6.2. Etiopatogenezis
9.6.3. Klinikai tünetek
9.6.4. Diagnózis
9.6.5. Kezelés
9.7. Sjögren-szindróma
9.7.1. Defi níció, epidemiológia
9.7.2. Etiopatogenezis
9.7.3. Klinikai tünetek
9.7.4. Diagnózis
9.7.5. Kezelés
9.8. Kevert kötőszöveti betegség
9.8.1. Defi níció, epidemiológia
9.8.2. Etiopatogenezis
9.8.3. Klinikai tünetek, diagnózis
9.8.4. Kezelés
9.9. Átfedő (overlap) szindrómák
9.10. Szisztémás vasculitisek
9.10.1. Defi níció, felosztás
9.10.2. Etiopatogenezis
9.10.3. Klinikai tünetek, diagnózis
9.10.4. Henoch−Schönlein-purpura
9.10.5. Cryoglobulinaemiás vasculitis
9.10.6. Vasculitis leukocytoclastica cutanea
9.10.7. ANCA-asszociált vasculitisek
9.10.8. Polyarteritis nodosa
9.10.9. Kawasaki-kór
9.10.10. Óriássejtes arteritis és polymyalgia rheumatica
9.10.11. Takayashu-arteritis
9.10.12. Egyéb vasculitisek
10. GYERMEKREUMATOLÓGIA (Rákóczi Éva)
10.1. Bevezetés
10.2. Juvenilis idiopathiás arthritis
10.2.1. Csoportosítás
10.2.2. Szisztémás forma
10.2.3. Oligoarticularis JIA
10.2.4. Polyarticularis JIA
10.2.5. Juvenilis arthritis psoriatica
10.2.6. Juvenilis enthesopathiás arthritis
10.2.7. Nem diff erenciált egyéb arthritisek (NDP)
10.2.8. Speciális diff erenciáldiagnosztikai szempontok
10.2.9. Gyógyszeres terápia
10.2.10. Betegkövetés
10.3. Juvenilis szisztémás lupus erythematosus (JSLE)
10.4. Juvenilis dermatomyositis
10.5. Juvenilis szisztémás sclerosis
10.6. Gyermekkori kevert kötőszöveti betegség (CMCTD)
10.7. Gyermekkori szisztémás vasculitisek
10.7.1. Klasszifikáció
10.7.2. Henoch−Schönlein-purpura
10.7.3. Kawasaki-betegség
10.8. Lázzal járó autoinfl ammatorikus szindrómák
11. SPONDYLARTHROPATHIÁK (Szántó Sándor)
11.1. Bevezetés
11.2. Spondylitis ankylopoetica (SPA)
11.2.1. A SPA előfordulása, patomechanizmusa és patológiája
11.2.2. A SPA tünetei
11.2.3. A SPA diagnózisa
11.2.4. A SPA kezelése
11.3. Arthritis psoriatica (APs)
11.3.1. APs előfordulása, patomechanizmusa és formái
11.3.2. Az APs diagnózisa
11.3.3. Az APs kezelése
11.4. Enteropathiás arthritisek
11.4.1. Enteropathiás arthritisek előfordulása és tünetei
11.4.2. Enteropathiás arthritisek diagnosztikája
11.4.3. Enteropathiás arthritisek kezelése
11.5. Reaktív arthritis (ReA)
11.5.1. A ReA-t kiváltó kórokozók
11.5.2. A ReA tünetei
11.5.3. A ReA diagnózisa
11.5.4. A ReA kezelése
11.5.5. Reumás láz
11.6. Nem diff erenciált spondylarthritisek (USpA)
12. FERTŐZÉSES EREDETŰ ARTHRITISEK (Gaál János)
12.1. Bakteriális arthritis
12.1.1. Definíció
12.1.2. Patofi ziológia-patogenezis
12.1.3. Klinikai tünetek
12.1.4. Diagnózis
12.1.5. Prediszponáló tényezők
12.1.6. Bakteriális spektrum
12.1.7. Kezelés
12.1.8. Prognózis
12.1.9. Az intervertebralis rés fertőzése (spondylodiscitis)
12.2. Speciális bakteriális arthritisek
12.2.1. Neisseria gonorrhoeae-fertőzés
12.2.2. Lyme-kór
12.2.3. Tuberculosis
12.3. Vírusos arthritisek
12.4. Gombás arthritisek
12.5. Reaktív arthritisek
13. KRISTÁLYARTHRITISEK (Szamosi Szilvia)
13.1. Köszvény
13.1.1. Definíció
13.1.2. Epidemiológia
13.1.3. Etiopatogenezis: húgysavanyagcsere
13.1.4. Klinikum
13.1.5. Diagnózis
13.1.6. Differenciáldiagnosztika
13.1.7. Kezelés
13.2. Kalcium-pirofoszfát-dihidrát (CPPD) arthropathia
13.2.1. Definíció
13.2.2. Epidemiológia
13.2.3. Etiopatogenezis
13.2.4. Klinikum
13.2.5. Diagnózis
13.2.6. Differenciáldiagnosztika
13.2.7. Kezelés
13.3. Bázikus kalcium-foszfát (hydroxiapatit) arthropathia
13.3.1. Definíció
13.3.2. Epidemiológia
13.3.3. Etiopatogenezis
13.3.4. Klinikum
13.3.5. Diagnózis
13.3.6. Differenciáldiagnosztika
13.3.7. Kezelés
14. DEGENERATÍV MOZGÁSSZERVI KÓRKÉPEK (Szántó Sándor)
14.1. Bevezetés
14.2. Osteoarthrosis (osteoarthritis)
14.2.1. Az arthrosis etiológiája és patomechanizmusa
14.2.2. Az arthrosis tünetei
14.2.3. Az arthrosis diagnosztikája
14.2.4. Az arthrosis kezelése
14.3. Derékfájás
14.3.1. Bevezetés
14.3.2. A derékfájás előfordulása és diagnosztikája
14.3.3. A derékfájás okai
14.3.4. A derékfájás kezelése
14.4. Nyakfájás
14.4.1. Bevezetés
14.4.2. A nyakra lokalizálódó nyaki fájdalom
14.4.3. Kisugárzó nyaki fájdalom
14.4.4. Nyakfájás diagnosztikája
14.4.5. Nyaki fájdalom kezelése
14.5. Hátfájás
15. METABOLIKUS CSONTBETEGSÉGEK (Molnár Ágnes)
15.1. Osteoporosis
15.1.1. Epidemiológia és etiopatogenezis
15.1.2. Klinikum, diagnosztika
15.1.3. Terápia
15.2. Osteomalacia, rachitisek
15.2.1. A D-vitamin-hiány kialakulása
15.2.2. Klinikum, diagnosztika
15.2.3. Terápia
15.3. Hyperparathyreosis
15.3.1. Primer hyperparathyreosis
15.3.2. Szekunder hyperparathyreosis
15.3.3. A hyperparathyreosis kezelése
15.4. A csontok Paget-kórja
15.4.1. Epidemiológia, patogenezis
15.4.2. Klinikum, diagnosztika
15.4.3. Kezelés
15.5. Algodystrophia (Sudeck-atrophia)
15.5.1. Etiopatogenezis, epidemiológia
15.5.2. Klinikum, diagnosztika
15.5.3. Terápia
15.6. Osteonecrosis
15.6.1. Nomenklatúra, etiopatogenezis
15.6.2. Klinikum, diagnosztika
15.6.3. Kezelés
16. HATÁRTERÜLETI ÉS RITKA KÓRKÉPEK (Váncsa Andrea)
16.1. Recidiváló polychondritis
16.1.1. Epidemiológia
16.1.2. Etiopatogenezis
16.1.3. Klinikum
16.1.4. Diagnózis és terápia
16.2. Sarcoidosis
16.2.1. Epidemiológia
16.2.2. Etiopatogenezis
16.2.3. Klinikum
16.2.4. Diagnózis
16.2.5. Terápia
16.3. Amyloidosis
16.3.1. Epidemiológia és etiopatogenezis
16.3.2. Klinikai kép
16.3.3. Diagnózis
16.3.4. Terápia
16.4. Cogan-szindróma
16.5. Sweet szindróma
16.6. Autoinfl ammatórikus szindrómák
16.7. Paraneoplasiás szindrómák
16.8. Hypertrophiás osteoarthropathia (HOA)
16.9. Diabeteses és neurogen arthropathia (DISH)
16.10. Hyper- és hypothyreosishoz társuló mozgásszervi kórképek
16.11. Cushing-kórhoz társuló reumatológiai állapotok
16.12. Haemophilia
16.13. Sarlósejtes anaemia, thalassaemia
16.14. Acromegalia
16.15. Ochronosis (alkaptonuria)
16.16. Haemochromatosis
16.17. Wilson-kór
17. LÁGYRÉSZ-REUMATIZMUSOK (Szabó Zoltán)
17.1. Bevezetés
17.2. Panniculitis
17.3. Tendinitis, tendovaginitis, bursitis
17.4. Alagút-szindrómák
17.5. Periarthritis humeroscapularis (PHS)
17.6. Fibromyalgia
17.7. Myopathiák
17.8. Polyneuropathiák