MAGYAR BÜNTETŐJOG I-III.

MAGYAR BÜNTETŐJOG I-III.

A Kúria bíráinak kommentárja a gyakorlat számára

Az Országgyűlés a 2012. évi C. törvénnyel megalkotta az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba lépett. Az új Btk. úgy hozott létre lényegi változtatásokat a büntető anyagi jogban, hogy nem jelent teljes szakítást azokkal az értékekkel, amelyek a korábbi szabályozásban az állampolgárok hatékony jogvédelmét biztosították. Megújította – más jogterületeken kipróbált szankciók (sportrendezvények látogatásától eltiltás, elzárás) átemelésével új büntetési nemekkel bővítette – a büntetési rendszert. Sok esetben törvényi szintre emelte a büntető ítélkezésben évtizedek alatt kikristályosodott joggyakorlatot.

Kiadónk a Kúria tapasztalt büntetőbíráinak szerzőségével, a Kúria Büntető Kollégiuma vezetőjének szerkesztésében 2013 szeptemberében jelentette meg a Kommentár új, harmadik kiadását. Az új törvény rendelkezéseinek elemzése mellett a bírák áttekintették az egyes jogintézmények, törvényi tényállások alkalmazásához kapcsolódó korábbi joggyakorlatot. A szerzők elvégezték a törvény változásának fényében szükséges szelekciót is: a magyarázatok között csak azokat az elvi tartalmú eseti bírósági döntéseket és testületi határozatokat ismertetik, amelyeket a gyakorlat számára továbbra is iránymutatónak tartanak.

A kommentár 4. kiadásának 3. pótlapcsomagja 2025. július 17-én jelent meg. A pótlapcsomag a 2024. március 2-től 2025. március 1-jéig terjedő időszakban hatályba lépett büntető anyagi jogi változtatásokat magyarázza. A szerzők az új vagy módosított rendelkezések értelmezését a jogalkotói akaratot szemléltető indokolás alapulvételével, a hatályos normaszöveg struktúrájában elhelyezve – szükség esetén a korábbi tartalomtól való eltérésre is rámutatva – adják meg a jogalkalmazóknak a szakmaiság és a naprakész felhasználhatóság igényességével.

A legújabb változások a következők:

  • A 2024. évi XVIII. törvény az elítéléshez fűződő büntető anyagi jogi és büntetőjogon kívüli hátrányos következmények félreérthetetlen megkülönböztetése érdekében módosította a 97. § (2) bekezdését és iktatta be a 97. § új (3) bekezdését.
  • A 2024. évi XXX. törvény a gyermekek védelme érdekében hozott szigorító rendelkezéseket a büntethetőség elévülése és a feltételes szabadságra bocsáthatóság körében, és ugyanezzel a szándékkal érintette a mentesítés szabályozását.
  • A 2024. évi LXVIII. törvény a Btk. 109. §-át annak érdekében módosította, hogy egyértelművé tegye: „az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőtt korúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el”.
  • A digitális világ arctalanságából kinőtt félelemkeltő gyűlölködés megnyilvánulásainak megfékezése érdekében a 2024. évi LXXVIII. törvény a Btk. 332/A. §-át (internetes agresszió) új, kizárólag a nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózaton elkövethető bűncselekményként kodifikálta.

A magyarázat ezúttal is gondot fordított a bírói gyakorlatot egységesítő kúriai döntések megismertetésére, s a 2024. március 1-től 2025. március 1-jéig megjelent jogegységi panasz határozatokat és kollégiumi véleményt erre figyelemmel tartalmazza.

Adatok

ISBN:
9789639203358
Kiadó:
HVG-ORAC
VTSZ:
4901
-5%
36 000 Ft34 200 Ft
Irány a webshop
    Irány a webshop

    Iratkozz fel azhírlevélre

    és értesülj elsőként újdonságainkról, akcióinkról!