KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓI JOGVÉDELEM UNIÓS ÁTALAKULÁS ALATT?

Ez a monográfia egyszerre vizsgálja, hogy az egyes uniós rendelkezések közvetett (tagállami) és közvetlen (uniós szintű) végrehajtása során az Európai Unió miképpen alakította és alakítja át a szubjektív jogsérelemhez kötött közigazgatási bírói jogvédelmet.

A közvetett végrehajtás keretében egy meghatározott országcsoportban történelmileg adott volt a közigazgatási bíráskodás szubjektív jogvédelmi funkciója. Így a német, az osztrák, a cseh, a szlovák és a magyar jogrendszerek máig leszűkítik a keresetindításra jogosultak körét, annak feltételéül a szubjektív jogsérelmet, bizonyos esetekben ezen túlmenően az érdeksérelmet szabva. Ez ellen hat, hogy az Európai Unió Bírósága (EuB, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt az Európai Közösségek Bírósága) a Van Gend & Loos-ítélet óta szorgalmazza az egyének keresetindítási jogának kiszélesítését, mivel rájuk úgy tekint, mint akik a nem feltétlenül lojális tagállami közigazgatással szemben elősegíthetik a tagállami bíróságok előtt az uniós jog kikényszerítését.

A EuB ugyanakkor az előtte meginduló bírósági – semmisségi – eljárásokban máig ragaszkodik a szubjektív jogvédelmi megközelítéshez. Ezt fejezi ki a fellépés feltételeként a bírói esetjogban kidolgozott Plaumann-teszt személyes, valamint az ahhoz kapcsolódó közvetlen érintettség követelménye. A mostanáig fennálló, döntően szubjektív jogvédelmi irányultság oka uniós szinten az, hogy a jogvédelmi garanciarendszer egyes elemei változatlanul az integráció kezdeti szakaszainak igényeihez szabottak. Látni kell azonban, hogy a közvetlen (uniós szintű) végrehajtás kiszélesedésével ez a felfogás egyre inkább meghaladottá válik.

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2019

Terjedelem: 348 oldal

A tartalomból:

1. Előszó

2. Általános alapvetések

2.1. A közigazgatási bírói jogvédelem és az egyén

2.2. A közigazgatási eljárásjog és a bírói jogvédelem európaizálódása

3. A tagállami közvetett végrehajtás jogvédelmi kihívásai

3.1. A közigazgatási bíráskodás jogvédelmi funkciójának történeti változásai

3.2. Az uniós tagállamok általános közigazgatási eljárásjogi és perjogi szabályozása

3.3. Az aarhusi követelmények jogvédelmi funkciót átalakító szerepe

3.4. A versenyjogi jogvédelem és a fogyasztóvédelem alakulása

3.5. Európaizálódás és a közvetett végrehajtás jogvédelmi mércéi

4. Az uniós közvetlen végrehajtással szembeni jogvédelem

4.1. A személyes és a közvetlen érintettség dilemmái

4.2. Az uniós szintű jogvédelem szakpolitikai és egyéb ágazati kihívásai

4.3. Az uniós szintű jogvédelem nem szektorspecifikus kihívásai

4.4. A közvetlen végrehajtással szembeni jogvédelem dilemmái

4.5. A közvetlen végrehajtás legújabb kihívásai

5. Zárszó