JOGI ALAPFOGALMAK

Kötetünk három fő részből áll. Az első rész a jog statikáját tekinti át: azt, ahogy a jog intézményrendszere a legelemibb építőkövekből, a jogi normákból felépül, s a legkülönfélébb szinteken – a jogintézmények, jogágak, jogrendszerek, jogcsaládok szintjén – megszerveződik.

A második rész a jog dinamikájával foglalkozik. Itt azt a szempontot vezetjük be, hogy egyrészt a jog anyaga nem egyszer s mindenkorra adott, hanem folyamatos változás alatt áll, másrészt pedig a jog valamire „való”, valamilyen funkciót betölt a társadalmi összműködés egészében. Megismerkedünk tehát a főbb jogképződési módokkal, a jog érvényesülésének csatornáival, s azokkal a jelenségekkel, amelyekben a jog szabályozó funkciója beteljesül: a jogviszonyokkal és a jogi felelősséggel.

Végezetül a harmadik rész a jog struktúrája felé irányítja a figyelmet, azon erő felé tehát, amely a jog egész intézményrendszerét meghatározza. Ez az erő: az állam. Ahogy a jogról szólva a modern jogrendszerekről beszélünk – melyek egyenrangú tagja a magyar jogrendszer is –, úgy az állam vizsgálata is a napjainkban uralkodó modern államra korlátozódik. Áttekintjük ennek keletkezés- és fejlődéstörténetét, szervezetrendszere felépülésének meghatározó tényezőit, s a sokféle állami berendezkedés között rendet teremtő osztályozás szempontjait. Az időközben bekövetkezett jogszabályi változások és az Európai Unió tagságának elnyerése módosításokat tett szükségessé a használt fogalmakban, a jogintézményekben, s a hivatkozásokban – ezek az új kiadás fejleményei.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Megjelenés éve: 2021

Terjedelem: 253 oldal