Fekete Gyula Január, ?február, március

Az ?író mondja könyvéről: „Tizenkét regényt tervezek: egyetlen esztendő hazai keresztmetszetének. Ez a kötet a ciklus első három darabját tartalmazza: önálló, önmagában lezárt regény mind a három, noha a történetek szereplői közül néhány később is feltűnik, valamelyik következő regény lapjain. Nem egyszerűen krónikát akarok írni, s ez – úgy gondolom – ebből a három regényből is kiválik. Ezeregyedik esztendő: a veszett háború, a bomló hadsereg köznapjai, s egyben az önmagát túlélt ezeréves történelmi képlet zárszámadása is. Csördülő ég: a vashatalom összeomlásában is fölsejlik a történelmi képlet: a magyar-történelem tanár söpredék zászlóaljával halálig védi a két front közé szorult Temetőt. Vallomás hajnalig: egy élet záró leltára a szerelemről, az örömökről, a szépségről, az örök küzdelemről a kiszolgáltatottság ellen. Annyi ezekből a tegnapi korrajzokból az irodalom, amennyi a korrajznál több bennük – amennyi tehát az emberről és a társadalomról a mának meg a holnapnak is hitelesen szól.”