doTERRA Fekete bors (Black Pepper) esszenciális illóolaj 5 ml

Piper nigrum 5 ml

A bors korán kilépett az egyszerű fűszernövény szerepköréből, és valódi fűszercsillaggá vált az ókori kereskedelem egén. Az egyiptomiak még a fáraóik temetésére is vittek belőle: II. Ramszesz orrlyukaiban fekete borsszemeket találtak, ami arra utal, mennyire értékesnek tartották ebben a szertartásban is. A rómaiak szinte rajongtak érte; Marcus Gavius Apicius receptjei, a klasszikus római konyha feljegyzései hemzsegnek a bors használatától. A borsot „fekete aranynak” nevezték, árát pedig a nemesfémekkel vetekedő értéken tartották. Sok helyen adót is lehetett fizetni vele — innen ered a mondás, hogy valakinek „borsos árat kell fizetnie”.

A középkori Európában a fekete bors igazi luxuscikk volt, a fűszerek közül a bors számított a legnagyobb presztízsűnek. A gazdag polgárok és előkelők asztalán mindig ott volt. A velencei és arab kereskedők évszázadokig tartották kezükben a kelet felé vezető útvonalakat, olyan ügyesen és szigorúan, hogy sokáig senki sem ismerte pontosan a bors szülőföldjét.

Éppen ez a titok volt az egyik mozgatórugója a nagy földrajzi felfedezéseknek. Amikor a portugálok elindultak India felé, a bors iránti vágyuk éppoly erős volt, mint az aranyé. Vasco da Gama és követői hatalmas mennyiségű fekete borsot hoztak vissza Európába, és ezzel megváltoztatták a világkereskedelem arcát. A bors ma is India egyik legfontosabb történelmi exportcikke, ahol a régi ültetvények között még mindig ott állnak a „borsdzsungel” ősi fái, amelyeken a kúszónövény generációk óta kapaszkodik.

Érdekesség, hogy a fekete bors különböző színei — fekete, fehér, zöld és vörös — mind ugyanabból a növényből származnak, csupán az érési állapot és a feldolgozás módja változik. A fekete bors erjedés során nyeri el sötét, ráncos héját, míg a fehér bors a már érett bogyók héjának eltávolításával készül.

A borsnak még a folklórban is saját helye van: Indiában úgy tartották, hogy a bors az istenek ajándéka, amely melegséget hoz a testbe és az otthonba. A kereskedők gyakran amulettként is viseltek néhány borsszemet, mert úgy hitték, jó szerencsét és éleslátást ad.

A fekete bors tehát több mint fűszer. Egy darab történelem, amely végigkísérte birodalmak felemelkedését és bukását, kereskedők álmát és tengeri felfedezők útját. Ma már szinte minden konyha polcán ott van, mégis minden egyes szemében ott rejlik az a több ezer éves történet, amely a trópusi erdők mélyén kezdődött.