BÖLCSELET, VALLÁS, ÁLLAMI EGYHÁZJOG

A neves alkotmányjogász szerző munkájában a filozófia, a vallás és az állami egyházjog egymásra hatását vizsgálja.

E tankönyv ismeretanyaga kiterjedt történeti, összehasonlító, értéktani és állami egyházjogi kutatásokra épül. A kulturális ismeretanyagban is rendkívül gazdag munka áttekinti a nyugati filozófia fontosabb irányzatait, bemutatja a legfontosabb vallásokat, majd részletesen elemzi az állam és az egyház viszonyát, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra.

A könyv lektora, Andrássy György filozófus professzor megállapította, hogy „példátlanul izgalmas, információkban rendkívül gazdag és magas szintű tananyag …, amely az érintett tárgy nehézségi fokához képest könnyen tanulható”.

Reméljük, a lektori véleményt az egyetemi hallgatók és az olvasók tapasztalata is megerősíti.

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2007

Terjedelem: 344 oldal

Tartalom:

Első rész

Kérdések és válaszok a filozófiában

I. A filozófiáról általában 13

II. Ontológiai kérdések és válaszok 15

III. Az emberi megismerés filozófiai felfogásai 19

IV. A bölcselet újabb irányzatai 23

V. Losonczy István bölcselete

a 19. és a 20. századi filozófiák között 32

1. Bevezető megjegyzések 32

2. A tudományos megismerés lehetősége 34

3. Az igazságok fennállásának módja (hyparchológia) 36

4. A valóság rétegződéséről 38

5. Az értékek problémái 42

6. Párhuzamok és különbözőségek Losonczy István bölcselete,

valamint a XIX. és a XX. századi filozófiák főbb áramlatai között 48

7. Összegező megjegyzések 57

VI. A keresztény bázisú teodicea kérdései, válaszai és vitái 59

VII. Az axiológia az értékek bölcselete 65

1. Értékek és értékelméletek 65

2. A jogi értékekről 76

3. Újszerű közhatalmi célok, feladatok és alapelvek 79

3.1. Közhatalmi célok és feladatok 79

3.2. Az alkotmányi alapelvek 80

4. Az emberi és állampolgári alapjogok 81

5. A biztonság fogalmáról és jogi értékké válásáról 85

6. Az alapvető tilalmakról 91

7. Az alapvető kötelességek és felelősségek 97

8. Néhány egyéb zárókövetkeztetés 98

Ajánlott irodalom 101

Jegyzetek 105

Második rész

Ősi vallások

I. Az ősi vallásokat megelőző primitív vallási hiedelmekről és kultuszokról 111

II. Az ősi vallások általános jellemzői 112

III. A sumer és az akkád vallás jellemzői Mezopotámiában 114

IV. A hettiták vallása 118

V. A kánaáni vallásról 119

VI. Vallási eszmék az ókori Egyiptomban 120

VII. Az ókori görög mitológia elemei és főbb összetevői 125

1. A görög theogónia, kozmogónia és theomakhia 125

2. A görög istenek és istennők 127

3. Az eleusziszi misztériumok 131

4. A dionüszoszi misztériumok 133

5. Emberek, héroszok, Prométheusz, Pandóra 134

VIII. A thrákok és a gétó-dákok mítoszairól 135

IX. A római vallás 136

1. A római mitológia istenei 136

2. A rómaiak vallásossága 137

X. A Mithra-kultusz 139

XI. A kelta vallás 140

XII. Ősgermán mitológia 142

XIII. Az ókori Eurázsia vallásai 146

XIV. Az azték, a maja és az inka vallásokról 151

1. Az azték vallásról 151

2. A maja kultúráról 152

3. Az inka vallás jellemzői 154

Ajánlott irodalom 158

Jegyzetek 160

Harmadik rész

Világvallások

I. Zoroasztriánizmus 165

II. A zsidó vallás (judaizmus) 167

1. A vallás forrásai 167

2. A zsidó vallás főbb jellemzői 168

3. Kegytárgyak, vallási ünnepek és megemlékezések 172

4. Zsidó vallási irányzatok 173

III. A keresztény vallások 175

1. A római katolikus vallás 176

2. A kereszténység szimbólumai 179

IV. A reformáció és a protestantizmus 180

1. Bevezető megjegyzések 180

2. A reformáció szellemi megalapozói és kiemelkedő szereplői 181

2.1. Rotterdami Erasmus (1496–1536) 181

2.2. Luther Márton (1483–1546) 181

2.3. Melanchton Fülöp (1497–1560) 184

2.4. Zwingli Ulrich (1484–1531) 184

2.5. A reformáció és a német parasztháború 185

2.6. Kálvin János (1509–1564) 186

3. A reformáció hitelvei 188

4. A reformáció Angliában 191

V. Az iszlám vallás 192

1. Mohamed élete 193

2. Az iszlám vallás forrásai 193

3. Az iszlám vallás összetevői 194

4. Az iszlám alapvető irányzatai és a korai iszlám tudományosság 196

VI. A hinduizmus (Bráhmanizmus) 199

1. Források 199

2. Istenek 202

3. Jelképek 205

4. A hinduizmus reformjai 209

4.1. Sankara szerepe, valamint a Brahmá-Szamádzs

és az Árja-Szamádzs gyülekezete 209

4.2. A Krisna-tudat Nemzetközi Társasága 210

4.3. A dzsainizmus 213

VII. A buddhizmus 215

1. Buddha élete 215

2. Buddha tanítása 215

3. Hínajána 222

4. Mahájána 222

5. Vadzsrajána 223

6. Lámaizmus 223

7. A kínai „csan” 224

8. A japán „zen” 224

VIII. A szikh vallás 225

IX. A kínai univerzizmus 226

1. Az ősi birodalmi vallás 226

2. A taoizmus 227

3. A konfucianizmus 227

X. A sintoizmus 229

XI. Néhány összegező megjegyzés és következtetés 230

Ajánlott irodalom 237

Jegyzetek 240

Negyedik rész

Újabb vallások

1. A vallások és a vallásosság fejlődéséről 243

2. Az ÚVM- és a NAM-mozgalmak főbb csoportjairól 246

3. Új vallások és kultuszok Magyarországon 247

4. Az új vallási közösségek nagyságrendje 250

5. A Hit Gyülekezete és a Transzcendentális Meditáció 253

Ajánlott irodalom 255

Jegyzetek 257

Ötödik rész

Az állami egyházjog fogalma

és összetevői Magyarországon

I. Bevezető megjegyzések 261

II. Az állami egyházjog fogalma 261

III. A vallás fogalma 265

IV. A vallási szimbólumokról 267

V. A vallásszabadság 270

1. A vallásszabadság jogi meghatározásának fejlődése 270

2. Vallási és egyházi intézmények közjogi szabályozása

néhány környező országban 272

3. A vallásszabadság alaptörvényi szabályozása Magyarországon 275

4. Az iskolai fakultatív vallásoktatás 278

5. Vallásgyakorlás a szociális, egészségügyi,

gyermek- és ifjúságvédelmi intézetekben 279

6. A Tábori Lelkészi Szolgálat 279

7. A börtönlelkészi szolgálat 280

8. Egyházi házasság 281

9. A hittudományi főiskolák 282

10. A vasárnap és az egyházi ünnepek védelme 282

VI. A vallás mint alkotmányi érték 283

VII. A katolikus egyház és az államok közötti kapcsolatok alakulása 284

1. A katolikus egyház fogalma 284

2. A római katolikus egyház és az állam közötti viszony

történetének főbb szakaszai 285

2.1. Az egyház alapításától a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (476) 285

2.2. A katolikus egyház helyzete a Nyugatrómai Birodalom

bukásától VII. Gergelyig (476–1073) 286

2.3. Az egyházállamiság (hierokratikus rendszer)

uralomra jutása (1073–1303) 287

2.4. A pápaság világi hatalmának hanyatlása, illetve a hierokratikus

rendszer bukása, az újkori államiság (territorialismus kifejlődése),

a rendőrállam egyházpolitikai rendszere (1303–1789) 288

3. Az állam és az egyház viszonyának jellemzői a modern jogállamban 289

3.1. A koordinacionális rendszer 289

3.2. A jogállam egyházpolitikájának főbb jellemzői 289

3.3. Az állam és az egyházak szétválasztása 291

4. Az állam és az egyház viszonyának alakulása Magyarországon 292

4.1. Az állam és az egyház viszonyának alakulása az államalapítás után 292

4.2. Az államvalláshoz nem tartozók jogállása 294

4.3. Az állam és az egyházak viszonyának alakulása a reformáció után 296

VIII. Az egyházak és a Magyar Köztársaság viszonya 302

IX. Az egyház alkotmányi jogalanyisága 305

X. Az egyházak jogi személyiségének természete

és az „egyházi jogi személy” alakzatai 308

XI. Az egyházi jogi személy jogosultságainak, mentességeinek

és államilag szabályozott

tevékenységi formáinak főbb csoportjai 309

XII. A vallásszabadságot és az egyházakat érintő

alkotmánybírósági határozatok 316

XIII. Az egyházak köztestületi jellegének problémái 323

XIV. Az egyházak és az állam közötti viszonyok

jelenlegi főbb modelljei 325

1. Az államegyházi modell 325

2. Az egyház és az állam elválasztásának modelljei az Amerikai

Egyesült Államokban, Franciaországban és néhány egyéb országban 327

3. A vallások és az egyházak megítélése

az Európai Unió Alkotmányában 330

4. A lelkiismeret és a vallás szabadságára, az egyházak helyzetére,

valamint az egyházak és a magyar állam viszonyára vonatkozó

alkotmányi szabályozás továbbfejlesztéséről 331

Ajánlott irodalom 332

Jegyzetek 341