AZ ALKOTMÁNYELMÉLET FEJLŐDÉSE ÉS AZ EURÓPAI KIHÍVÁS

A kilencvenes évek legfontosabb fejleménye az alkotmányelmélet és politológia terén az alkotmányosság és jogállamiság mindennapi működésének elméleti megalapozása volt. Az évtized vége felé felerősödött az európai integrációs törekvések támasztotta követelményeknek való megfelelés igénye. E folyamat alapvető alkotmányossági kérdéseket vet föl. A kötet e két kérdést elemzi. Foglalkozik a kelet-európai régióban az alkotmányozás tartalmi kérdéseivel, elsősorban a magyar példára koncentrálva, az alkotmányozási folyamatban rejlő veszélyekkel. Ebben a vonatkozásban szó esik a történetiség máig ható szerepéről éppúgy, mint a demokrácia jövőbeni esélyeiről. A hatalommegosztás elvére vonatkozó európai alkotmánybírósági gyakorlat az európai közös jog kialakulásának irányába mutató tétel illusztrálását is szolgálhatja, mert a különböző alkotmánybíróságok gyakorlatában megjelenő sokszínűség melletti egységesülés folyamatát ábrázolja. Az alkotmányelmélet alapvető kérdéseinek az átalakulását figyelhetjük meg a hatalommegosztásra vonatkozó nézetekben. A kötet második része összeköti a két meghatározó folyamatot: az európai integráció és a kelet-európai átalakulás történetét, amikor bemutatja, hogy a nyugat-európai országok milyen alkotmányjogi követelményeket támasztanak a csatlakozásra váró országokkal szemben Végül egy tanulmány az európai integrációból adódó alkotmányelméleti kihívás néhány vonatkozását tárgyalja. A kötet célja ezen alkotmányelméleti alapproblémák összegzése és bemutatása.

A kötet adatai:
Formátum: 17×24 cm
Kötés: puhafedeles
Megjelenés éve: 2003
Terjedelem: 156 oldal