ÁLLAMBIZTONSÁG ÉS OLIMPIA (1956–1988)

Az olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékokon való részvétel. A nyilvánosság előtt sportolók küzdöttek a minél fényesebb érmekért, de a háttérben másfajta vetélkedés is folyt. A versenyek ugyanis kiváló feltételeket teremtettek a nyugati sportolókkal, sportvezetőkkel és a magyar emigránsokkal való kapcsolattartásra, arról nem is beszélve, hogy szinte tálcán kínálták a disszidálás lehetőségét. Éppen ezért az olimpiákat a politikai rendőrség is fokozott figyelemmel kísérte. Ügynökein keresztül, vagy éppen a „baráti állambiztonsági szervek” segítségével információkat szerzett a kapitalista államok és az emigráció szándékairól, ellenőrizte a versenyzők politikai megbízhatóságát, illetve kitartóan figyelte a sportolók és a lakosság véleményének alakulását az egyes olimpiai „ügyekkel” kapcsolatban.

Ez a kötet a politikai rendőrség dokumentumaiból válogat: ügynökjelentések, hivatalos feljegyzések, tájékoztatók, összefoglalók az egyes olimpiákról – Melbourne-től Szöulig.

„A hálózati operatív munkát értékelve megállapítható, hogy több olyan kapcsolatunk volt, akik igen eredményesen és odaadóan segítették az operatív munkát. Így nagyon lelkiismeretesen és jól dolgoztak a többi között az alábbiak: »Pataki«, »Balaton« és »Balogh« fedőnevű hálózati személyek a vívók körében. »Lovas« és »Halasi« fedőnevű hálózati személyek a vízipólózók körében. »Sipos«, »Pék« fedőnevű hálózati személyek a kajak-kenu versenyzők körében. »Garami«, »Holló« fedőnevű hálózati személyek a birkózók körében. »Dezső« az ökölvívók és »Lakatos« a labdarúgók körében. A felsorolt kapcsolatok úgy saját sportáguk területén, mint különböző idegen állampolgárságú személyek és sportolók körében aktív segítséget nyújtottak munkánkhoz. Értékes információkat adtak különböző tervezett, vagy létrejött kapcsolatokról. Ezen értesülések birtokában sok esetben eredményes, megelőző intézkedéseket tudtunk foganatosítani a csapatvezetőségen keresztül. Ezen kapcsolatok jelentős segítséget nyújtottak továbbá a versenyen kívüli programok megszervezésében, melyek arra irányultak, hogy egyes magyar sportolókat a különböző nem kívánatos elemek meghívásai alól kivonjuk. Munkájuk során nem csak a kapott feladatokat hajtották végre, hanem sok esetben öntevékenyen folytattak le ellenőrzéseket, melyekről soron kívül tájékoztattak bennünket.”

(Részlet a tokiói olimpián végzett állambiztonsági munkáról szóló jelentésből)

A tartalomból:
Állambiztonság és olimpia
Dokumentumok
Melbourne 1956
Róma 1960
Tokio 1964
Mexikóváros 1968
München 1972
Montreal 1976
Moszkva 1980
Los Angeles 1984
Szöul 1988
És tovább… (Barcelona 1992)

A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2008
Terjedelem: 192 oldal