A SZELLEMI SZABADSÁG EMLÉKHELYEI

A kutatás jelenlegi eredményei nemcsak Márai Sándor művészetének és gondolkodásának eddig feltárt forrásaira mutatnak rá, de egyúttal bepillantást engednek egy nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar művész írói módszereibe is.

A Márai-életműnek a kereszténység intézményesülése és a keresztény kultúrkör kontextusában elkezdett vizsgálata és annak eredményei alkalmasak lehetnek arra, hogy általuk átértékelődjön az író eddig kanonizált „polgári”, illetve „emigráns” író címszavak hatása alatt létező recepciója, ami a jövőre nézve egyúttal végét jelentheti a számos esetben egyoldalú (irodalom)politikai indítékokból született értelmezéseknek is. Tóth Csilla szavaival: lehetetlenné teszi az „irodalom, illetve az irodalomtörténet- írás nemzetépítő funkciójának” árnyékában működő irodalomtudomány és zsurnalizmus által képződött Márai-képnek további politikai célú felhasználását a nemzeti identitás meghatározásáért folytatott küzdelemben.

A kötet adatai:

Formátum: 165 x 235 x 50 mm

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2024

Terjedelem: 476 oldal

Tartalomjegyzék:

Kétely: a lét bizonyossága 11 A kutatás jelentősége 13 A korábbi szakirodalmi eredmények felülvizsgálata 18 A Márai-recepció kritikája 28 Az alkalmazott kutatásmódszertan 35 Kontextuális-kulturális narratológia 36 Diskurzuselemzés 41 Irodalmi szöveggenetika 43 Emlékezetkutatás 49 Összegzés kijelölt kutatásmódszertan alkalmazásáról 63 Márai Sándor istenképkeresése és vallásbírálata 69 A vészkorszak és a szovjet megszállás évei 73 Az emigráció kezdeti, olaszországi évei 97 Másfél évtized a keleti parton 127 Az olaszországi nyugdíjas évek 153 Az utolsó évtized a nyugati parton 184 Összegzés Márai Sándor vallásokról alkotott gondolatainak kronológiai ismertetéséről 193 Márai Sándor Jézus-képének hátterét adó társadalombírálat forrásai a Keresztkérdés kéziratai alapján 207 A rádiódráma és a hangjáték műfaji jellemzői 211 A megélhetést biztosító és az önkifejező írásmód esztétikája 220 A Keresztkérdés keletkezésének társadalmi körülményei 234 A Keresztkérdés kéziratainak története 245 Keresztkérdés (műelemzés) 250 Első kép: Sétálók 259 Második kép: Szakemberek 261 Harmadik kép: Doktorok 264 Negyedik kép: Farizeusok 270 Ötödik kép: Szenátorok 275 Hatodik kép: Jézus 277 Hetedik kép: Haldoklók 279 Összegzés a Keresztkérdés című hangjáték vizsgálatáról 282 Márai Sándor Jézus-képe Az Erősítő című regényben 293 Az Erősítő történeti forrásai 295 Az Erősítő iróniája. 316 Az Erősítő dialógusainak társadalomlélektani háttere 334 Az Erősítő nyelvi fordulatai 344 Összegzés az Erősítő vizsgálatának eredményeiről 357 Márai Sándor Jézus-képének hátterét adó társadalombírálat forrásai a Harminc ezüstpénz kéziratai alapján 365 Harminc ezüstpénz világirodalmi forrásai 369 A Harminc ezüstpénz kéziratai 387 A tény 388 [1947] A [aláhúzott] táj 390 [1947] A [aláhúzott] légkör 391 Az alak 393 A jó hír 394 A vizsga 394 A tizenkettedik 396 [1947] Egy ember jegyezget [autográf javítás, aláhúzott] 397 [1947] Vacsora után [aláhúzott] 403 [1947] Éjfél után [aláhúzott] 409 Társadalmi szintű árulások a XX. század második felében 412 Összegzés a Harminc ezüstpénz vizsgálatának eredményeiről 423 A kutatás eredményeinek összefoglalása 426 Bibliográfia 439 Kézirattári források 459 Névmutató 463