A SZAKÉRTŐI BIZONYÍTÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A szakvéleményekkel kapcsolatos elvárások világszerte gyökeresen megváltoztak. A hibás szakvéleményekre visszavezethető téves ítéletek arra ösztönözték a jogalkotókat, hogy vizsgálják felül a szakértői bizonyítás korábbi elveit. Ez a revízió hazánkban sem kerülhető meg.

A kötet bemutatja, hogyan változtak meg a szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények külföldön és ez hogyan hat a hazai jogra. Hogyan lehet növelni a szakvélemények validitását? Hogyan ellenőrizhetők a szakértők megállapításai? Hogyan biztosítható, hogy kizárólag a legfelkészültebb szakemberek végezhessenek szakértői tevékenységet és csak a megfelelő színvonalú szakvélemények kerüljenek a jogalkalmazó asztalára?

A mű felvázol egy lehetséges ,,sorvezetőt” is, amelyet a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság és az ügyvédek is felhasználhatnak a szakértői vélemények értékelése során. A monográfiának nem utolsósorban az is célja, hogy rámutasson a hatályos jogi környezet hiányosságaira. A témában hiánypótló, az elméleti hátteret a joggyakorlatból vett példákkal illusztráló kötetből a munkájukban közvetlenül alkalmazható gyakorlati tanácsokat kaphatnak úgy a szakértői tevékenységet végzők, mint a szakvéleményeket felhasználó jogászok.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2020

Terjedelem: 332 oldal

A tartalomból:

I. rész: A szakértő és a szakvélemény szerepe a büntetőeljárásban

1. A büntetőeljárási alapelvek és a szakértői bizonyítás metszéspontjai

1.1. Bevezetés

1.2. A tisztességes eljáráshoz való jog

1.3. A bizonyítás szabadsága, terjedelme, törvényessége

1.4. Összegzés

2. A szakértői tevékenységre vonatkozó hazai jogi szabályozás lényeges elemei a büntetőeljárás kontextusában

2.1. Bevezetés

2.2. A szakértő eljárásjogi helyzete

2.3. A szakértpi bizonyítás jelentősége a büntetőeljárásban

2.4. Szakértő bevonásának szükségessége - a különleges szakértelem iránti igény

2.5. Több szakértő az eljárásban

2.6. A szakértő kizárása

2.7. A szakvélemény és a jogkérdések viszonya

2.8. Összegzés

II. rész: Szakértői tevékenység ostrom alatt

3. A hibás szakvélemény és a téves büntetőítélet összefüggései

3.1. Bevezetés

3.2. A tudomány szerepe az igazságszolgáltatásban

3.3. A szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények szigorodása az angolszász jogterületeken

3.4. A szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények szigorodása a kontinentális jogrendszerben

3.5. A szakértői tevékenység reformkísérlete Magyarországon

3.6. Összegzés

III. rész: A szakvélemény kulcselemei

4. A szakvélemény kiindulási adatai

4.1. Bevezetés

4.2. Hiteles bűnjelek

4.3. Összegzés

5. A szakértő személye

5.1. Bevezetés

5.2. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei

5.3. Az igazságügyi szakértői szakterületek tagolása és a szakértői kompetencia

5.4. A szakértők továbbképzése

5.5. A pártatlanság és függetlenség biztosítékai

5.6. Az intézeti, intézményi és gazdasági társasági keretek között működő szakértői tevékenység garanciális követelményrendszere

5.7. Összegzés

6. A szakértői módszer

6.1. Bevezetés

6.2. A szakvélemény módszerével kapcsolatos eljárások

6.3. Összegzés

7. A szakértő következtetése

7.1. Bevezetés

7.2. A szakértői következtetés mibenléte

7.3. Helyes logikai összefüggések alkalmazása a szakértői következtetésben

7.4. A szakértői következtetés határozottsági foka

7.5. A szakértőre ható kognitív torzító tényezők

7.6. Összegzés

IV. rész: A szakértői vélemények hiteltérdemlősége a büntetőeljárásban

8. A szakvélemény minőségi mércéje: a hiteltérdemlőség

8.1. Bevezetés

8.2. A szakvéleménnyel szemben támasztott követelmények gyűjtőfogalmai a hazai szakirodalomban

8.3. A hiteltérdemlőség komplex követelményrendszere

8.4. Összegzés

V. rész: A minőség és a minőségügy értelmezése a szakértői tevékenység keretei között

9. A szakértői tevékenység minőségügyi megközelítése

9.1. Bevezetés

9.2. A szakértői tevékenység minőségbiztosítására vonatkozó igények megjelenése

9.3. A minőségügy fogalomrendszere a szakértői tevékenységre vetítve (a büntetőeljárás igényei alapján)

9.4. Megvalósítható-e a szakértői „minőségbiztosítás”?

9.5. Minőségellenőrzés, önellenőrzés, belső ellenőrzés, audit

9.6. Összegzés

VI. rész: A szakértő munkájának értékelése. A szakvélemény értékelése

10. A szakértői tevékenység feletti kontroll, a szakvélemények megfelelőségének vizsgálata

10.1. Bevezetés

10.2. A szakértők munkájának értékelése az Iszktv. alapján

10.3. A névjegyzések vezető hatóság minőségügyi szempontú feladatai

10.4. A szakvélemény jogalkalmazói felelőssége

10.5. Összegzés