A NEMESEK NÉGY BÍRÓJA

Az a tény, hogy az úgynevezett nemesi megye első választott tisztviselői a szolgabírók voltak, adatok sokaságával igazolható. De ebből, mint ezt a tudomány számos művelője fenntartás nélkül elfogadja, csakugyan az következik, hogy őket a megyék nemesei saját kebelből választották már a kezdetektől? Egyáltalán meddig vezethető vissza működésük? A magyar megfelelő és egy 1332-ben adott levélben szereplő judices servientum jelölés, ami szó szerint adja vissza a magyar nevezetet, elégséges bizonyítéka annak, hogy a szolgabírók tevékenysége összekapcsolható az 1232-ben Kehidán bíráskodó zalai királyi szerviensekkel, és ezáltal a kezdetek akár a XIII. század első felére, vagy, miután szokásos nevük judices nobilium: nemesek bírái, legalábbis a királyi szerviens és nemes jogállást formálisan, ezzel együtt egyetemes hatállyal azonosító 1267. évi dekrétum kiadást megelőző időkre tehetők? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat.

Doktori értekezések a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán - A sorozat 1. kötete

A sorozatszerkesztő személyes ajánlója:

A tudományos fokozat megszerzése döntő jelentőségű esemény minden fiatal kutató számára. A sikeresen megvédett doktori értekezés megnyitja az utat a magasabb oktató beosztás előtt, az eredmények közreadása pedig szűkebb vagy tágabb szakmai körben ismertté teszi a nevét.

Magyarországon a doktori képzés és az ahhoz kapcsolódó PhD-fokozat megszerzése másfél évtizedes múltra tekint vissza. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán az első között alakult meg a doktori iskola, ahol eddig negyvenkilencen szereztek tudományos fokozatot.

A Doktori Értekezések a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán című sorozat megindításával a Kar és a Dialóg Campus Kiadó az utóbbi években született legszínvonalasabb értekezéseket kívánja közreadni.

Kengyel Miklós

sorozatszerkesztő

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2009

Terjedelem: 208 oldal

Tartalom:

Bevezető 7

I. fejezet: Álláspontok a szolgabírók és a megyei törvényszék eredetéről 9

II. fejezet: A „négy nemes bíró” megjelenéséig lejátszódó átalakulási folyamat a XIII. század társadalmában 17

1. Nobiles II. András uralkodásának végéig 18

2. Servientes regis megjelenése és jogállásuk a XIII. század elején 20

3. Nobilies és servientes regis jogállás azonosulása 35

4. Az 1267. évi dekrétum 39

III. fejezet: Az első szolgabírók 47

1. Nemes bírótársak feltűnése a vidéki bíráskodásban 47

2. A nemes bírótársakkal működő bíróságok sajátosságai III. Andrásig 59

3. A nemesek négy bírójának feladatait szabályzó első dekrétumok korszaka 69

IV. fejezet: A szolgabírók eredete 83

V. fejezet: A négy szolgabíró szerepe az Árpád-kor végén működő vidéki, megyei bíróságokban 91

VI. fejezet: A négy szolgabíróval eljárt bíróságok a XIV. század első felében 105

1. A megyei törvényszék 105

1.1. A törvényszék szervezete 105

1.2. A működés rendje 120

1.3. A működés köre 134

1.3.1. Bíráskodás (hatáskör, illetékesség) 134

1.3.2. Közreműködés más bírók vagyoni büntetéseinek végrehajtásában 143

1.3.3. Pénzügyi igazgatási teendők 146

1.3.4. Hiteleshelyi tevékenység 147

2. Bírói közgyűlések 149

2.1. A nádor és más királyi parancsból eljáró bíró által tartott közgyűlések 153

2.2. A megyésispán és vicéje által tartott közgyűlések 161

VII. fejezet: A szolgabírók törvényszéken kívüli működése 171

Összegzés 179

Melléklet 181

Források, irodalom 189

Tárgymutató 197

Névmutató (Bírók, bírósegédek, választott bírók) 203