A MERCHANDISING SZERZŐDÉS

Jogtudomány és közgazdaságtan (marketing), elmélet és gyakorlat karöltve vonul végig A merchandising szerződés című szakkönyvben.

A kétarcúság abban mutatkozik meg, hogy a merchandising egyrészről jogintézménynek, egy sui generis, atipikus szerződésnek minősül, másrészt egy közgazdaságtanban használatos fogalom, gazdasági eszköz. Ez utóbbi közvetlenül a definitív alapokat követően kerül ismertetésre, a merchandising többek között elhelyezésre kerül a marketing-mix körében, górcső alá vesszük a polctükör fényében. A két szakterület találkozási pontja tipikusan a reklámjog, konkrétan egy-egy reklámfilm, tehát a marketing területe.

A komplexitás nem csak a különböző tudományterületi érintettség miatt figyelhető meg, hanem már önmagában a jogi vetülete okán is. A jogi minősítés című rész keretében ismerheti meg az olvasó a merchandising, mint a Ptk.-ban nem nevesített, relatíve új típusú szerződés helyét a szerződések általános rendszerén belül. A szerző elhatárolja az arculat-átviteli szerződést a használati jellegű, atipikus szerződésektől, áttekinti az alapügyletre épülő szerződéses struktúrát, felvázolja a normatív hátterét (beleértve a jogvédelmi rendszerét is), végül ismerteti a szabályozási lehetőségeket. De lege ferenda javaslat kerül megfogalmazásra, amely egy általános jelleggel alkalmazható fogalmi meghatározást eredményez, annak a jogrendszeren belüli helyének megjelölésével.

A merchandising szerződés a „fair play” világában című részben szerepelnek a fő fogyasztóvédelmi és versenyjogi kapcsolódási pontok.

A szerző minősíti az „influencer-ek” megjelenését is, miszerint valójában a merchandising jelenik meg új köntösben, vagyis új megnevezés alatt.

Az olvasó nemzetközi kitekintést is kap, amely a globalizációval együtt járó gazdasági és társadalmi változások okán nélkülözhetetlen rész.

Számtalan gyakorlati eset kerül feldolgozásra (bírósági döntések, versenytanácsi határozatok és Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye). A szerző konkrét példákkal fűszerezi a könyv tematikus egységeit.

A kötetet főként vállalati jogtanácsosok, reklámszolgáltatók, sportjoggal, reklámjoggal, szerzői joggal, polgári joggal, cégjoggal foglalkozó ügyvédek, jogászok, ügyvezetők, joghallgatók, egyetemi oktatók és a marketing, reklámozás, illetve a kereskedelmi ügyletek iránt érdeklődő szakemberek számára ajánljuk.

A tartalomból:

1. Bevezetés

2. Fogalmi alapvetések, avagy a kétarcú jelenség

3. Közgazdaságtani megítélés, avagy a „csendes” üzletkötő

3.1. A merchandising mint polcszervíz

3.2. A merchandising vs. marketingkoktél

3.3. Költségcsökkentés, avagy profitmaximalizálás

4. Jogi minősítés

4.1. A merchandising helye az általános szerződéses rendszerben

4.2. A merchandising szerződés a használati jellegű - atipikus - kötelmek tükrében

4.3. A merchandising szerződés köré épülő szerződéses rendszer

4.4. A merchandising szerződés normatív háttere

4.5. A merchandising szerződés - mint kontraktus - dinamikája

5. Egyéb megkülönböztető jelzések mint merchandising

5.1. Az általános funkciók

5.2. Az egyes jelzések

6. A merchandising szerződés a „fair play” világában

6.1. A merchandising szerződés fogyasztóvédelmi jogi vonatkozásai

6.2. A merchandising szerződés versenyjogi aspektusai

6.3. A fogyasztók tájékoztatása

7. Nemzetközi megjelenés

7.1. Az AIPPI-féle megközelítés

7.2. A WIPO-féle megközelítés

8. Záró gondolatok

Jogszabályok jegyzéke

Függelék