A MAGYAR HONFOGLALÁS MÍTOSZAI

Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat a munkákat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagokból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök” értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése. A kiadó úgy gondolja, hogy a magyar történetírás utóbbi évtizedeiben túl sokáig volt hegemón helyzetben egyetlen ideológia ahhoz, hogy lemondhassunk a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek gondolati sokszínűségét tükröző munkákról.

Ferdinandy Mihály - író, történész - Budapesten született, 1912. október 5-én. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktorátust. 1936-ban egyetemi tanársegéddé nevezték ki. 1941-tól múzeumi tisztviselő, 1943-tól a Lisszaboni Egyetem magyar lektora. 1947 után Argentinában él, a Mendozai Egyetem Néprajz, Régészet, majd Középkori Történelem tanszékén dolgozik. 1950-tő1a Puerto Rico-i Egyetem Összehasonlító Irodalomtudomány tanszékének tanára. 1977-ben ment nyugdíjba. Oxford hunyt el, 1993. október 7-én.

(a Kiadó utószavából)

Kiadás éve: 2009
Terjedelem: 137 oldal

A tartalomból:

A történeti táj
Az ómagyar műveltség új képe
Adatok a magyar egyháztörténet első fejezetéhez
Az etelközi vérszövetség
A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai a korai Árpád-korban