A KONSTITUCIONALIZMUS ARCHEOLÓGIÁJA

Foucault klasszikus munkájából tudjuk, hogy az archeológia kritikai, történeti nézőpontú diskurzus-elemzés. Könyvemben nem az alkotmány, a Fundamentális Textúra őseredetét vagy az alkotmányosságról szóló egzetlen nagy elbeszélést, és nem is az alkotmány szó lehetséges jelentéseit keresem, hanem azokat a jogi-politikai diskurzusokat, morajlásokat elemzem három aspektusból, amelyek a hatalom korlátozhatóságának kérdést vették körül. Először kritikai vizsgálat alá helyezem azon jogtudósok tanrendszereit, akik kimondva vagy kimondatlanul az alkotmányossághoz fűződő problémát érintettek.

A jogértelmezés és jogrendszertan, a dialogikus érvelés, az alkotmánybíráskodás gondolata, a jog elvont értelemben vett szelleme, a használt metaforái (pl. az alkotmány egy élő fa) és egyáltalán, maga, a szó klasszikus értelmében vett jog és jogtudomány a hatalom korlátozására lett kitalálva. Ezután az alkotmányosság gondolatának felbukkanásait, valamint intézményi környezetét vizsgálom meg a francia és az angolszász jogi kultúrában, kitérve az alkotmánybíráskodást és -értelmezést övező vitákra is. S végül, a kötetet lezáró, terjedelmes esettanulmány egy közismert francia jogtudós ellen megfogalmazott vádból kiindulva teszi mérlegre a jogtudomány erkölcsi semlegessége mellett és ellen szóló érveket, olyan alkotmányos feltételek mellett, amelyek nyilvánvalóan konstitúcionalizmus-ellenesek. Hiszen a hatalom mindig megpróbálta levetni a láncokat és ehhez a jogászok nem egyszer segítő kezet is nyújtottak.

A kötet adatai:
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 303 oldal