A JOGI SZABÁLYOZÁS HATÁSVIZSGÁLATA

Mi történik az új jogszabály hatálybalépésekor? Milyen változásokat eredményeznek a normák a társadalomban, a gazdaságban, a környezetben, az emberek egészségében? A fenti kérdések egyre pontosabban megválaszolhatók: a szabályok következményeinek előrejelzése, illetve utólagos vizsgálata a tudomány módszereivel ma már széleskörűen lehetséges. Az intuitív módon megvalósuló jogalkotás helyébe így meglévő tudásunk rendszerezésével és új ismeretek megszerzésével tervszerű szabályozás léphet. A tankönyv segítséget nyújt a szabályozással foglalkozó szakemberek számára a hatásvizsgálatra vonatkozó, nemzetközi szinten is korszerű ismeretek elsajátításához, továbbá használható módszertani keretet kínál bármilyen terv, döntés, projekt átfogó hatásvizsgálatának elvégzéséhez.

A könyv interdiszciplináris jellegéből is adódóan megtalálható alapozó részek és magyarázatok a jogszabály-előkészítésben, projekt-menedzsmentben kevésbé jártas olvasó számára is érthetővé teszik a szabályozási döntések hatásainak vizsgálati módszereit.

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2005

Terjedelem: 230 oldal

Tartalom:

Előszó 11

A szabályozás hatásvizsgálatának fogalmi keretei,

általános jellemzői és gyakorlata 15

I. Szabályozás, jogi szabályozás, hatásvizsgálat 17

A.) A jog alapjai 17

1. A jog mibenléte 17

2. A jogszabályok 19

a) A jogforrások 19

b) Normatív szabályok és különös szabályozási aktusok 19

c) Dereguláció 20

d) A jogszabályok de iure alkalmazhatósága 20

e) A szabály hatóerejének meghatározása 21

3. A jogrend működése 21

B.) A hatásvizsgálat alapjai 23

1. Mi az a hatásvizsgálat? 24

2. Mikor kell alkalmazni a hatásvizsgálatot? 26

3. Milyen eszközrendszer szükséges a hatásvizsgálathoz? 29

4. Hogyan zajlik a hatásvizsgálat? 32

5. A hatásvizsgálat a jogalkotási folyamatban 34

6. Hatásvizsgálati tevékenység a mai magyar közigazgatásban 37

C.) Nemzetközi tapasztalatok a szabályozás hatásvizsgálatának terén 38

1. A szabályozás hatásvizsgálatának előzményei 38

2. Megvalósítási modellek 39

3. A hatásvizsgálatokkal kapcsolatos kutatások 43

a) Országtanulmányok 43

b) A hatásvizsgálatok minőségének vizsgálata 44

c) A színvonalas hatásvizsgálat feltételei 45

A hatásvizsgálat eszköztára 49

II. Statisztika 51

A.) Alapfogalmak 51

1. Sokaság, ismérvek, osztályképzés 51

2. Osztályképzés 52

3. Kvantilisek, középértékek 53

B.) Átlagok 54

C.) Szóródási mutatók 56

1. Átlagos eltérés 56

2. Szórás 57

D.) Koncentráció 58

E.) Gyakorisági görbék 60

F.) Fontos eloszlástípusok 64

G.) Hipotézisvizsgálat 65

H.) Regresszió- és korrelációszámítás 65

I.) Statisztikai adatszerzési módok, mintavételi hiba 67

1. Adatszerzési módok 67

a) Adatfelvétel 68

b) Adminisztratív források felhasználása 68

c) Kísérletek 69

2. A mintavételi hiba 69

III. Gazdasági hatásvizsgálat 72

A.) A jogszabály haszon- és költségdimenzióinak meghatározása 72

1. Költség 73

2. A szabályozás költségelemzése 73

3. A szabályozás költségeinek kategorizálása 75

a) Közvetlen állami költségek 75

b) A magánszférát érintő közvetlen költségek 77

c) Közvetett költségek 79

4. A hasznok 81

5. A szabályozás hasznainak kategorizálása 83

a) Közvetlen állami bevételek 83

b) A magánszférát érintő közvetlen hasznok 84

c) Közvetett hasznok 85

B.) A (gazdasági) események egyéni és társadalmi hasznossága, megítélése 87

C.) A rugalmasság 89

D.) A diszkontálás 93

E.) Az externáliák 97

A külső hatások internalizálása 98

F.) A fontosabb elemzési módszerek 99

1. A költség-haszon (CBA) -elemzés 100

2. A költség-hatékonyság (CEA) -elemzés 101

3. A költség-következmény (CCA) -elemzés 103

4. A költség-hasznosság (CUA) -elemzés 103

5. A kockázatelemzés (kockázatértékelés) 104

G.) Modellezés 107

Szcenárió-modellezés (-analízis) 108

H.) Összehasonlítási elemzések 109

IV. Társadalmi hatások vizsgálata 113

A.) A társadalmi hatásvizsgálat keretei 113

1. Társadalmi sokféleség 114

2. Társadalmi intézmények, szabályok és viselkedés 114

3. Érdekeltek 116

4. Részvétel 118

5. Társadalmi kockázati tényezők 120

B.) Társadalmi hatásvizsgálati modellek 122

C.) Kvalitatív kutatási módszerek 123

1. Megfigyelés résztvevőként 123

2. Közvetlen megfigyelés 124

3. Fókuszcsoport 124

4. Kötetlen interjú 126

5. Részben kötött interjú 126

6. Kérdőíves módszerek 127

V.A jog hatékonyságának vizsgálata 129

A.) A hatályosulás mibenléte 130

B.) A jogkövetés vizsgálata 130

C.) A primer jogérvényesülés vizsgálata 131

D.) A jog érvényesülésének különböző szintjei 133

E.) A jogalkotói szándék társadalmi összefüggései 135

F.) Jogalkotás: népakarat vagy társadalomfejlesztés? 135

G.) Összegzés 136

VI. A szabályozás hatásait befolyásoló kodifikációs tényezők 138

A.) A jogforrási rendszer színvonalára hatást gyakorló tényezők 139

1. Az alkalmazott kifejezések megválasztása 139

2. Egységes elvek alkalmazása 140

B.) A jogalkotói szándék érvényesítésének szabályozástechnikai eszközei 141

1. Az életviszonyok és a szabályok jellegzetességeinek különbségei 141

2. Intervallumok meghatározása 143

3. Több feltétel egyidejű alkalmazása 145

4. Fakultatív, illetve alternatív jogkövetkezmények 148

5. Méltányosság 150

6. Feltételek időtállósága 151

7. A nehezen mérhető tényező helyettesítése 153

VII. Környezeti hatásvizsgálat 157

A.) Nemzetközi szabályozás 157

B.) Magyar szabályozás 158

C.) Környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat 159

D.) A környezeti hatásvizsgálat lépései 160

1. A Hatásvizsgálat szükségességének meghatározása 160

2. A lényeges vizsgálandó környezeti hatások és tényezők azonosítása 161

3. (Tényleges) hatásvizsgálat 162

4. Javaslat a káros hatások enyhítésére 163

5. Döntéshozatal 163

6. Ellenőrzés és utólagos vizsgálat 164

E.) Kérdéslista a környezeti hatások gyors felméréséhez 164

F.) Összefoglalás 164

VIII. Egészségi hatások vizsgálata 166

A.) Az egészség fogalmának meghatározása 166

B.) Az egészségi hatások figyelembe vételére vonatkozó szabályok 167

C.) Az egészséget befolyásoló tényezők 167

D.) Egészségi tényezők mérése 169

1. Objektív élettani mutatók 169

2. Megbetegedési, halálozási adatok 169

3. Funkcionális, illetve szubjektív skálák 170

E.) A klasszikus közgazdasági elemzések alkalmazása az egészségi hatások értékelésében 172

F.) Egészségi hatásvizsgálatok 174

1. Szakemberek bevonása 174

2. Az egészségi hatások vizsgálata mint a környezeti hatásvizsgálat része 175

3. A pszichés hatások vizsgálata 175

4. Az emberre gyakorolt hatások komplex elemzésének koncepciója 176

5. Az egészségi hatásvizsgálat minőségét biztosító tényezők 176

6. Megvalósítási modellek 176

G.) Összegzés 177

A hatásvizsgálati projekt megvalósítása 179

IX. Általános alapelvek és a "realitás-szemlélet" 181

X. A "hatásvizsgálati lánc" 187

A.) Szakmai végrehajtási lánc 188

1. Előkészítés 188

a) A jogalkotói szándék megfogalmazása 188

b) A vizsgálandó rendelkezések kijelölése 188

c) A vizsgálandó hatások kiválasztása 194

2. A tényleges hatásvizsgálat 205

a) Adatgyűjtés 206

b) Az elemzések elvégzése 206

c) Összegzés, értékelés 207

3. Döntéshozatal, jogalkotás 207

a) Az eredmények megjelenítése 207

b) Döntés a normaszöveg véglegesítéséről, illetve a szabályozás elutasításáról 211

B.) Projektmenedzsment-lánc 212

1. A rendelkezésre álló erőforrások feltérképezése 212

2. A logikai keretmátrix elkészítése, projekttervezés 214

a) Mi az a logikai keretmátrix? 214

b) A logikai keretmátrix felépítése 215

c) A mátrix elemeinek magyarázata 217

3. A projekt lezárása 219

XI. Gyakorlati tanácsok a hatásvizsgálati projektek elvégzéséhez

("A hatásvizsgálatokról tíz percben") 221

A.) A hatásvizsgálat elvégzésének menete 221

B.) Tudományos módszerek és értékválasztás 223

C.) Megfelelő információk 223

D.) A vizsgálat összefüggésrendszere 224

Irodalmi hivatkozások jegyzéke 225