A „HÁBORÚ UTÁNI HÁBORÚ” 1919–1933

A versailles-i szerződés tiltó rendelkezéseinek megkerülése, kijátszása, a weimari Németország és az antant hatalmak közötti ellentétek nemcsak európai dimenzióban zajlottak. A „háború utáni háború” folytatódott 1919–1933 között, s kiterjedt az ibero-amerikai térségre is. Az I. világháború utáni szerződések a vesztes Németország számára szűk mozgásteret jelöltek ki. Németország azonban olyan szabad térdimenziókat célzott meg az 1920-as években, mellyel nemcsak katonapolitikai mozgásterének korlátozottságát tudta enyhíteni, hanem megteremtette gyors világhatalommá válásának előfeltételeit is. A német levéltári források tanúsága szerint szisztematikus és jól álcázott német haditengerészeti, légi és katonai ambíciók realizálódtak, melynek során három, az európai kontinentális keretekből kilépő térdimenzió kapott globális jelentőséget. Az egyik a „szabad óceán” (der freie Ozean) volt. Az 1920-as évek második felétől új offenzív haditengerészeti doktrínát dolgoztak ki (Marsch zum Atlantik), amelyet a Reichsmarine kiképző cirkálói rendszeres világ- és Dél-Amerika körüli útjaik során begyakoroltak. Az igen nagy akciórádiuszú zsebcsatahajók szolgálatba állítása megteremtette annak lehetőségét, hogy a német haditengerészeti doktrína kilépjen a szűkös beltengerből, az Északi-tenger térségéből s a cirkálóháború (Kreuzerkrieg) jegyében felkészüljön a létfontosságú angol és francia hajózási útvonalak átmetszésére. A második térkategória a „szabad légi óceán” (der freie Luftozean) volt. Ez olyan vertikális légi dimenzió volt, amely a Luft Hansa és a Zeppelin Művek által a Németországot és Dél-Amerikát összekötő transzóceáni légi projektben öltött testet. A harmadik térdimenzió maga Dél-Amerika volt, az „utolsó szabad kontinens” (der letzte freie Kontinent), ahol szoros katonai kooperációkra került sor. 1929-ben például nagyszabású hadgyakorlatot szerveztek Chilében, melyre a Reischsheer főparancsnoka, Heye tábornok is ellátogatott. Chile mellett Argentínában, Bolíviában és Peruban is „nem hivatalos” német katonai missziók tevékenykedtek. A kötetben 32 színes térkép és 77 fekete-fehér ábra egészíti ki az események és összefüggések megvilágítását.

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: keménykötés
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 608 oldal

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ 11

1. A Berlin cirkáló két latin-amerikai kiképző körútja az óceáni haditengerészeti jelenlét jegyében

(1924. 11. – 1925. 03.; 1925. 10. – 1926. 03.) A Berlin cirkáló chilei vizeken (1925. 11. 27. – 1925. 12. 30.) 23

1.1. A Berlin cirkáló dél-amerikai kiképző körútjainak előkészítése 25

1.1.1. Paul Behncke admirális doktrínája 25

1.1.2. A Berlin cirkáló közép-amerikai kiképző útja (1924. 11. – 1925. 03.) 37

1.1.3. A Reichsmarine, az Auswärtiges Amt és a Deutsches Ausland-Institut együttműködése 40

1.1.4. A valparaisói Német Kereskedelmi Kamara szerepe a Berlin kiképző

cirkáló chilei útjának előkészítésében 43

1.2. A Berlin cirkáló dél-amerikai kiképző útja Kieltől Perúig 49

1.2.1. Azori-szigetek, Haiti, Panama-csatorna 49

1.2.2. A chilei látogatás programjának véglegesítése 51

1.2.3. A Berlin lelkes fogadtatása Ecuadorban. Váratlan katonapolitikai siker a frankofil Peruban 55

1.2.4. A Marineleitung döntése a cirkálók rendszeres világkörüli

kiképző útjairól (1925. 11.) 59

1.3. A Berlin cirkáló chilei programja 61

1.3.1. A valparaisói Német Kereskedelmi Kamara és a zászlókérdés 61

1.3.2. A Berlin díszegységei Santiagóban (1925. 12. 01.) 69

1.3.3. A Berlin a chilei haditengerészet fő bázisán, Talcahuanóban.

Chilei tengerészeti attasé Berlinbe küldésének terve 71

1.3.4. Látogatás a chilei németség fellegvárában, Valdíviában 73

1.3.5. A Berlin a dél-chilei sziget- és csatornavilágban.

Látogatás a világ legdélibb kikötőjében, Punta Arenasban 77

1.3.6. A Meteor kutatóhajó a Tűzföld csatornavilágában.

A Berlin és a Meteor találkozása 79

1.3.7. A Berlin dél-amerikai körútjának záró szakasza:

Argentína, Uruguay, Brazília, Zöld-foki szigetek, Spanyolország 89

1.4. A Berlin cirkáló dél-amerikai kiképző útjának következményei 93

1.4.1. A Berlin útjának értékelése Németországban 93

1.4.2. Chilei tengerészeti attasé küldése Berlinbe.

Chile feszült külpolitikai helyzete: a Tacna-Arica kérdés 94

1.4.3. Wilhelm Canaris fregattkapitány titkos együttműködése

a chilei és az argentin haditengerészeti vezetéssel 102

1.4.4. A cirkálóháború elmélete és gyakorlata. Az I. világháború

haditengerészeti tapasztalatainak kiértékelése: az új német offenzív haditengerészeti stratégia kiformálódása az 1920-as években 115

1.4.4.1. Erich Raeder nézetei az I. világháború alatti német cirkálóháborúról 115

1.4.4.2. A Tirpitz-doktrína kritikája. Új stratégiai koncepció Wolfgang Wegener admirális memorandumában 129

1.4.4.3. A zsebcsatahajó körüli viták a „Marsch zum Atlantik”,

az új cirkálóháború doktrína a jegyében 139

2. A francia–német rivalizálás az európa–dél-amerika légiútvonal kiépítéséért. A luft hansa és a zeppelin művek dél-atlanti légiprojektje (1924–1933) 149

2.1. „Spanyolország jelentősége, mint a Németország és Spanyol-Amerika közötti híd”. Titkos spanyol(marokkói)–német légi kapcsolatok az 1920-as években 151

2.2. A „transzóceán projekt” első meteorológiai programja a Minden gőzhajó

fedélzetén (1924. 03–06.) 193

2.3. A „transzóceán projekt” második meteorológiai programja:

A Meteor kutatóhajó dél-atlanti kutató expedíciója (1925. 04. – 1927. 07.) 199

2.4. Az argentin légi hídfő terve. Titkos argentin–német légi kapcsolatok 1923-tól 207

2.5. Junkers és Dornier repülőgépek a chilei légierő szolgálatában (1925–1933) 213

3. A Hamburg és az Emden cirkálók világkörüli kiképző útjai (1926. 02. – 1927. 03.; 1926. 11. – 1928. 03.) az Emden cirkáló chilei vizeken és a „zárt német kolóniák” meglátogatása Dél-Chilében (1927. 09. 30. – 11. 05.) 223

3.1. Az Emden cirkáló világkörüli kiképző útjának előkészítése 225

3.1.1. A Hamburg cirkáló világkörüli kiképző útja (1926. 02. – 1927. 03.) 225

3.1.2. A Marineleitung és az Auswärtiges Amt együttműködése.

A világkörüli útiprogram kiképzési prioritásai 226

3.1.3. A santiagói német követség és a valparaisói főkonzulátus szerepe

az Emden chilei programjának megszervezésében 229

3.2. A progermán Ibanez-rendszer Chilében (1927–1931) 235

3.2.1. Carlos Ibanez germanofil tábornok köztársasági elnöki tevékenysége (1927–1931) 235

3.2.2. Az Ibanez-rendszer stabilizálása. Titkos német rendőrségi misszió közreműködése a chilei csendőrség, a Cuerpo de Carabineros

felállításában (1928–1929) 236

3.2.3. Tisztogatások az anglofil chilei haditengerészetben, a germanofil erők térnyerése az 1920-as évek második felében 251

3.3. Az Emden cirkáló és a „perui kártya”. A perui hadsereg Faupel tábornok

irányítása alatt 255

3.4. Az Emden cirkáló chilei protokoll és kiképzési programja (1927. 09. 30. – 11. 05.) 259

3.4.1. Az Emden cirkáló Valparaisóban a „jó sajtó” jegyében. A kapcsolatok elmélyítése a chilei haditengerészettel 259

3.4.2. Az Emden díszegysége Santiagóban Ibanez tábornok-elnök személyes meghívására 267

3.4.3. Bizalmas tárgyalások a chilei kormánnyal egy német betelepítési programról 273

3.4.4. Chilei érdemrendek adományozása a német politikai és katonai csúcsvezetés számára 279

3.4.5. Németország az Amerikai Egyesült Államok elleni közös chilei–angol diplomáciai frontban 280

3.4.6. Az Emden gyorsított kiképzési programja a talcahuanói haditengerészeti bázison 292

3.4.7. Az Emden cirkáló a „chilei Svájcban”. A német betelepülés 75. évfordulójának ünnepségei Puerto Monttban 295

3.4.8. Az Emden intenzív kiképzőprogramja a norvégiai fjordvidékek dél-amerikai ikerpárjában, a dél-chilei és tűzföldi csatornákban 302

3.5. A hazatérés. Az Emden cirkáló világkörüli kiképzőútjának zárószakasza: Argentína, Brazília, Dominika, Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország 309

4. német–chilei katonai kapcsolatok csúcspontja az 1920-as években. Kölcsönös hadseregfőparancsnoki látogatások 1929-ben 313

4.1. Wilhelm Heye, a Reichswehr hadseregfőparancsnoka „privát” részvétele az 1929. márciusi chilei hadgyakorlatokon 315

4.1.1. Wilhelm Heye tábornok argentín-chilei útjának előzményei. Látogatás Magyarországon és körút az Amerikai Egyesült Államokban 1927-ben 315

4.1.2. Francisco Javier Díaz, a chilei hadsereg főfelügyelőjének meghívása „régi jó barátja” Wilhelm Heye tábornok számára a chilei hadgyakorlatokra 319

4.1.3. Titkos memorandumok Wilhelm Heye főparancsnok argentin–chilei látogatása előtt a német–dél-amerikai katonai kapcsolatokról a versailles-i szerződés kijátszásának jegyében (1926–1928) 320

4.1.3.1. Francisco Javier Díaz tábornok titkos terve: Chilei katonatisztek átvezénylése a Reichswehrbe. Von Spee santiagói német követ jelentése az Auswärtiges Amt-nak (Santiago, 1926. 02. 12.) 320

4.1.3.2. A versailles-i szerződés tiltó katonai rendelkezései kijátszásának dél-amerikai lehetőségei. Wilhelm Faupel tábornok jelentése Hans von Seeckt tábornoknak (Buenos Aires, 1926. 10.) 322

4.1.3.3. Az Argentínában tevékenykedő „nem hivatalos” német katonai misszió vezetője, Hans von Kretzschmar tábornok jelentése Heye tábornoknak (Buenos Aires, 1926. 11. 23.) 325

4.1.3.4. Peru német légi befolyás alá helyezésének titkos terve. Döring repülőőrnagy jelentése Brandenburg közlekedésügyi minisztériumi osztályvezetőnek és Heye tábornoknak (Buenos Aires, 1927. 02. 17.) 328

4.1.3.5. Heye tábornok parancsa chilei tisztek átvezényléséről a Reichsheer-be (Berlin, 1927. 12. 05.) 332

4.1.3.6. A francia rivális kiszorítása Peruból. Döring repülőőrnagy jelentése Hindenburg birodalmi elnöknek és Heye tábornoknak (Berlin, 1928. 06. 07.) 340

4.1.4. Gustav Stresemann külügyminiszter „minden feltűnést kerülő” utasítása Wilhelm Heye tábornok dél-amerikai utazásáról 344

4.1.5. Wilhelm Heye tábornok „privát” útiterve. Az Auswärtiges Amt által letiltott bolíviai látogatás 351

4.1.6. Tranzitlátogatás Argentínában. Találkozás a Buenos Aires-ben „nem hivatalosan” tevékenykedő német katonai tanácsadókkal 353

4.1.7. Wilhelm Heye tábornok részvétele az 1929. márciusi chilei hadgyakorlaton. A versailles-i szerződés 179. paragrafusának de facto hatályon kívül helyezése 355

4.1.8. A chilei német kolónia és a „zászlókérdés” Heye tábornok 1929. márciusi látogatása során 371

4.1.9. Heye tábornok második „privát” útiterve. Az Auswärtiges Amt által letiltott brazíliai látogatás 374

4.1.10. Wilhelm Heye tábornok második tranzitútja Argentínában. Az argentin–német katonai kapcsolatok 1929-ben 376

4.1.11. Wilhelm Heye tábornok első dél-amerikai útjának kedvező értékelése Berlinben. Heye második latin-amerikai körútja 1931-ben 378

4.2. „Az abszolút megbízható és hűséges” Francisco Javier Díaz, a chilei hadsereg főfelügyelőjének részvétele a Reichsheer 1929. augusztusi hadgyakorlatán 381

4.2.1. Olshausen santiagói német követ Díaz tábornok németországi látogatásáról 381

4.2.2. Díaz látogatásának előkészítése a Reichswehrministerium és az Auswärtiges Amt részéről 384

4.2.3. Díaz tábornok látogatásának német sajtóvisszhangja. Díaz és Heye tábornok részvétele a Reichsheer 1929. augusztusi hadgyakorlatain 387

4.2.4. Díaz tábornok, a chilei nemzetiszocialista szervezkedés „spiritus rectora” 392

5. A Karlsruhe cirkáló dél-amerikai kiképzőkörútjai (1930. 10. – 1931. 02.; 1931. 11. – 1932. 12.) 397

5.1. A Karlsruhe cirkáló 1932 július–augusztusára tervezett második útja Chilébe a belpolitikai káosz, a zászlókérdés kiéleződése és a nemzetiszocialista szervezkedés jegyében 399

5.1.1. A Karlsruhe cirkáló második dél-amerikai kiképző útjának előkészítése a Marineleitung és az Auswärtiges Amt részéről 399

5.1.2. Az Ibanez-rendszer összeomlása (1931. 07. 26.) A Karlsruhe cirkáló chilei látogató programjának első megkérdőjeleződése 405

5.1.3. A santiagói német követség távirata a Karlsruhe cirkáló chilei látogatásának elhalasztásáról a zászlókérdés kiéleződése miatt (1931. 11.) 411

5.1.4. Paul Behncke admirális Chiléről alkotott nézetei 1914 előtt s iránymutatásai a Karlsruhe cirkáló chilei kiképzőútja idején, 1932-ben 423

5.1.5. Az NSDAP előretörése a német választásokon 1932 első felében. Az NSDAP Auslandorganisation szervező tevékenységének kezdete a chilei német „zárt kolóniák” körében 428

5.2. Chilei belpolitikai káosz. A Karlsruhe cirkáló chilei útjának harmadszori megkérdőjeleződése (1932. 06.) 437

5.2.1. Szocialista-kommunista tendenciájú puccs Chilében (1932. 06. 04.) 437

5.2.2. Az Auswärtiges Amt és a Marineleitung válságtanácskozásai. A Karlsruhe útjának intervenciós célú felgyorsítása a chilei német kolóniák védelmében 440

5.2.3. A baloldali kihívásra adott szélsőjobboldali válasz. Díaz nyugalmazott tábornok a Movimiento Nacionalsocialista de Chile alapítója 444

5.2.4. A germanofil Ibanez tábornok, exelnök váratlan visszatérése Santiagóba (1932. 07. 06.). Zöld jelzés a Karlsruhe chilei látogatása számára 447

5.2.5. Ibanez tábornok sikertelen kísérlete a hatalom megtartására. Az angol–észak-amerikai–német közös diplomáciai front létrejötte. A Karlsruhe cirkáló chilei látogatási programjának végleges lemondása (1932. 07. 21.) 450

5.2.6. A Karlsruhe cirkáló villámlátogatása a valparaisói-öbölben (1932. 08. 04.). A kiképzési program teljesítése a Tűzföldön a dél-atlanti cirkálóháború doktrína jegyében 456

6. Kitekintés (1933–1939) 461

6.1. A nemzetiszocialista Németország első hadihajója Dél-Amerikában. A Karslruhe cirkáló harmadik kiképző körútja (1934. 10. – 1935. 06.) 463

6.2. Német tengerészeti attasé kinevezése Dél-Amerikába (1935. 10.). A dél-atlanti cirkálóháború hadtápszolgálatának megszervezése 469

6.3. A Schlesien sorhajó Dél-Amerika körüli kiképző útja (1937. 10. – 1938. 04.) 475

6.4. Térkép-projekciók. A német hadihajók közép- és dél-amerikai kiképző útvonalainak (1924–1938) rávetítése a Brit Birodalom és Franciaország kereskedelmi hajózási útvonalaira 479

6.5. Raeder admirális helyzetelemzése a Haditengerészet Főparancsnoksága hadijátékának záró értekezletén (1939. 02–03.) 483

6.6. A Deutsche Luft Hansa légügyi expanziója Dél-Amerikában (1933–1939) 507

7. ÖSSZEGZÉS 513

7.1. A német cirkálóháború doktrína 515

7.2. Térkép-projekciók: angol–francia tengeri útvonalak és a német cirkálók latin-amerikai kiképző útjainak egymásra vetítése 516

7.3. A német cirkálók kiképző programjai a norvégiai fjordvidék dél-amerikai ikerpárjában a dél-chilei és tűzföldi csatornákban 517

7.4. Szoros német–chilei katonai kooperáció, az 1929. márciusi chilei hadgyakorlat 520

7.5. A zászlókérdés és a chilei zárt német kolóniák 522

7.6. A Luft Hansa transzóceán projektje: A Berlin–Buenos Aires közti interkontinentális légipostai járat és a Zeppelin léghajójáratok Fridrichhafen és Rio de Janeiro között 523

7.7. Kölcsönhatások (Európa – Németország – Dél-Amerika) 524

7.8. „Szabad térdimenziók”: óceán, légtér, Dél-Amerika 525

8. Forrás- és Irodalomjegyzék 527

8.1. Levéltári források 527

8.1.1. Bundesarchiv-Militärarchiv (BAMA) – Freiburg 527

8.1.2. Politisches Archiv des Auswärtigen Amts (PAAA) – Bonn 531

8.1.3. Bundesarchiv (BA) – Koblenz 535

8.1.4. Zentrales Staatsarchiv (ZSP) – Potsdam 536

8.1.5. Bayerisches Hauptstaatsarchiv (Bay HStA) – München 537

8.1.6. Hauptstaatsarchiv – Stuttgart 537

8.1.7. Staatsarchiv – Bremen 537

8.2. Nyomtatásban megjelent források, forrásértékű kiadványok 537

8.2.1. Cikkek, tanulmányok 537

8.2.2. Önálló művek, memoárok 542

8.3. A II. világháború után íródott feldolgozások 544

8.3.1. Cikkek, tanulmányok 544

8.3.2. Önálló művek 557

8.4. Interjúk (Chile, 1999–2000–2002) 565

9. Idegen szavak feloldása 567

10. Fekete-fehér Ábrák jegyzéke (1–77. ábra) 569

11. Színes táblák jegyzéke (I–XXXII. színes tábla) 575