hirdetés
* A feltüntetett akciók a készlet erejéig érvényesek!
Vissza

FIZIKA

72 / 121
-15%
FIZIKA
2 835 Ft

Akció: 2 410 Ft


  • Akció kezdete: 2019.01.28
  • Akció vége: A készlet erejéig!

Szerző: Michailovits Lehel

JATE Press, 2010

  • A kötet adatai:
    Kötés: Puhakötés
    Megjelenés éve: 2010
    Terjedelem: 330 oldal

    Tartalomjegyzék:

    BEVEZETÉS

    1. A fizika tárgya, feladata és módszerei
    1.1. A fizika tárgya és feladata
    1.2. A fizika módszerei. A fizikai törvények
    1.3. A fizika felosztása
    2. A nemzetközi mértékegységrendszer (az SI)
    2.1. A nemzetközi mértékegységrendszer alap- és kiegészítő egységei
    2.2. A nemzetközi mértékegységrendszer származtatott egységei

    I. ÁLTALÁNOS MECHANIKA (ANYAGI PONTOK ÉS MEREV TESTEK MECHANIKÁJA)
    3. Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test
    4. A sebesség és a gyorsulás általános definíciója
    5. Az anyagi pont kinematikája
    5.1. Az egyenesvonalú, egyenletes mozgás
    5.2. Az egyenesvonalú, egyenletesen változó mozgás
    5.3. Az egyenletes körmozgás
    5.4. Az egyenletesen változó körmozgás
    5.5. A harmonikus rezgőmozgás
    6. Az anyagi pont dinamikája
    6.1. A dinamika alapfogalmai, anyagi pontra vonatkozó törvényei
    6.2. Munka és teljesítmény
    6.3. A munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának elve
    7. Merev testek kinematikája és sztatikája
    7.1. A merev test kinematikája
    7.2. A merev testre ható erők összetevése
    7.3. Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása
    7.4. A merev test egyensúlyának általános feltételei
    7.5. Egyszerű gépek
    8. A pontrendszerek (anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei
    8.1. Az impulzustétel vagy súlyponttétel
    8.2. Az impulzusnyomaték (perdület)
    8.3. Az energiatétel
    9. A merev test dinamikája
    9.1. Merev test forgása rögzített tengely körül
    9.2. Síkmozgást végző merev test dinamikája
    9.3. A merev test mozgási energiája

    II. DEFORMÁLHATÓ TESTEK MECHANIKÁJA

    A) Szilárd testek rugalmassága
    10. Rugalmas alakváltozások
    10.1. Nyújtás (húzás)
    10.2. Összenyomás. Nyomás
    10.3. Hajlítás
    10.4. Nyírás
    10.5. Csavarás
    10.6. Szilárd testek viselkedése az arányossági határon kívül

    B) Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
    11. A nyomás a nyugvó folyadékokban (A hidrosztatikai nyomás)
    11.1. A nyomás egyenletes tovaterjedése és izotrópiája
    11.2. nyomás a nehézségi erőtérben lévő (összenyomhatatlan) folyadékban
    12. A hidrosztatikai felhajtóerő (Archimedes törvénye) Úszás
    13. A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója
    14. Felületi feszültség és kapillaritás
    14.1. A felületi feszültség
    14.2. A görbületi vagy kapilláris nyomás
    14.3. Illeszkedési szög és határfelületi feszültség
    14.4. Kapilláris emelkedés és süllyedés

    C) Nyugvó gázok mechanikája
    15. A gázok nyomása
    15.1. A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés (A Boyle–Mariotte-törvény)
    16. Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben levő gázokban. Archimedes törvénye

    D) Folyadékok és gázok áramlása
    17. Az áramlások kinematikai leírása
    18. A kontinuitási egyenlet
    19. A Bernoulli-féle egyenlet
    20. A belső súrlódás (viszkozitás)
    21. Réteges áramlások. Poiseuille és Stokes törvényei
    21.1. Réteges áramlás csövekben
    21.2. Golyó mozgása folyadékban
    22. Turbulens áramlás. Reynolds-féle szám
    23. A közegellenállás

    III. REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK

    A) Rezgéstan
    24. Harmonikus rezgések
    24.1. Harmonikus rezgések összetevése
    24.2. Rezgések felbontása harmonikus rezgések összegére; Fourier tétele
    25. Csillapodó rezgések
    26. Kényszerrezgések; rezonancia
    27. Csatolt rezgések

    B) Hullámtan
    28. Hullámterjedés egy egyenes mentén
    28.1. Longitudinális és transzverzális hullámok
    28.2. A hullám egyenlete
    28.3. A hullámok polarizációja
    28.4. Hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok
    29. Felületi hullámok (vízhullámok)
    30. Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a hullámterjedésnél; abszorpció
    31. Hullámok interferenciája
    31.1. Egyenlő frekvenciájú és hullámhosszú hullámok interferenciája
    31.2. Állóhullámok; lebegés
    32. A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése
    32.1. Elhajlás (diffrakció)
    32.2. Visszaverődés (reflexió)
    32.3. Törés (refrakció)
    32.4. A Huygens-féle és a Huygens–Fresnel-féle elv. Az elhajlás értelmezése

    IV. HŐTAN

    A) A termodinamika főtételei
    33. Az energia-megmaradás elve
    33.1. Belső energia; tágulási munka
    33.2. Hőfolyamatok. Hőmérséklet
    33.3. Állapotjelzők
    34. A termodinamika I. főtétele
    35. Állapotváltozások
    35.1. A szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása
    35.2. Az ideális gázok állapotegyenletei
    36. A fajhő
    36.1. A gázok fajhője
    37. Nyílt folyamatok ideális gázokkal
    37.1. Izoterm folyamat
    37.2. Izobár folyamat
    37.3. Izochor folyamat
    37.4. Adiabatikus folyamat
    38. Reális gázok. Telített és telítetlen gőzök
    39. A termodinamika II. főtétele
    40. A Carnot-féle körfolyamat
    41. Az entrópia
    42. A termodinamika III. főtétele

    B) A kinetikus gázelmélet
    43. A kinetikus gázmodell
    43.1. Az ideális gáz modellje
    43.2. A reális gázok állapotegyenlete

    C) Halmazállapot-változások
    44. Fázisátalakulások
    44.1. Olvadás, fagyás
    44.2. Párolgás
    44.3. Forrás
    44.4. Szublimáció
    44.5. Fázisdiagram; hármaspont
    45. Gázok abszorpciója és adszorpciója

    D) A hő (hőmennyiség) terjedése
    46. Hővezetés, hőáramlás és hőmérsékleti sugárzás
    46.1. Hővezetés (kondukció)
    46.2. Hőáramlás (konvenció)
    46.3. A hőmérsékleti sugárzás (hősugárzás)


    ELEKTROMOSSÁGTAN ÉS MÁGNESESSÉGTAN

    V. AZ ELEKTROSZTATIKAI TÉR
    47. Elektromos alapjelenségek
    48. Az elektromos mező
    49. Pontszerű töltés mezejének térerőssége. Coulomb törvénye
    50. Az elektromos erővonalak
    51. A Q töltés keltette mező teljes elektromos fluxusa
    52. Az elektromos dipólus
    53. Forráserősség. Gauss tétele
    54. Potenciál, örvényerősség (cirkuláció)
    54.1. Az elektromos mező munkája. A feszültség
    54.2. A potenciál
    54.3. Az örvényerősség. Maxwell II. törvénye
    55. Vezetők az elektrosztatikus mezőben
    55.1. Elektromos megosztás. Többlettöltés fémes vezetőn
    55.2. Kapacitás
    55.3. Kondenzátorok. A relatív permittivitás és az elektromos eltolódás vektora
    56. Az elektromos mező energiája vákuumban
    56.1. A feltöltött kondenzátor energiája
    56.2. Az elektromos mező energiája és energiasűrűsége

    VI. A STACIONÁRIUS ELEKTROMOS ÁRAM (EGYENÁRAM)
    57. Az áramerősség
    58. A vezetők ellenállása. Ohm törvénye
    58.1. Az áramsűrűség. Ohm törvényének vektoriális alakja
    58.2. A fémek áramvezetésének és Ohm törvényének értelmezése
    59. Kirchoff törvényei
    59.1. Kirchoff első törvénye
    59.2. Kirchoff második törvénye
    60. Az áramforrások belső ellenállása
    61. A áram munkája és teljesítménye

    VII. AZ ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN (FOLYÉKONY ELEKTROLITOKBAN)
    62. Az elektrolízis alapjelenségei
    63. Az elektrolízis Faraday-féle törvényei
    64. Ionvándorlás; az Ohm-törvény korpuszkuláris értelmezése; ionmozgékonyság

    VIII. ELEKTROMOS ÁRAM GÁZOKBAN
    65. Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban
    66. Nem önálló vezetés nagy vákuumban
    67. Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés
    68. Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; ívkisülés, szikra- és koronakisülés

    IX. A MÁGNESES TÉR
    69. Mágneses erő, mágneses alapjelenségek
    70. A mágneses mező jellemzése, a mágneses indukcióvonalak
    71. Mágneses tér anyagi közegekben
    71.1. A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői

    X. A STACIONÁRIUS ÁRAM ÉS AZ IDŐBEN ÁLLANDÓ MÁGNESES TÉR
    72. Az áram mágneses tere
    72.1. A mágneses indukció vektor
    72.2. Mágneses forráserősség. Maxwell III. törvénye
    72.3. A mágneses örvényerősség. A gerjesztési törvény; Maxwell IV. törvénye
    72.4. A Biot–Savart-törvény
    73. A mágneses tér erőhatása áramvezetőkre. A mágneses Lorentz-erő
    74. Az indukció alapjelenségei, mozgó vezeték mágneses mezőben

    XI. AZ IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES TÉR
    75. Az elektromágneses indukció
    75.1. Indukció nyugvó vezetőben
    75.2. A kölcsönös indukció és önindukció
    75.3. A mágneses tér energiája vákuumban
    76. Az energia terjedése az áramforrástól a fogyasztóig. A Pointing-vektor
    77. Változó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia
    77.1. Ohmikus ellenállás
    77.2. Induktív ellenállás
    77.3. Kapacitív ellenállás
    77.4. RLC kör
    78. A váltakozó áram teljesítménye és munkája az RLC körben
    78.1. Az önindukciós tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei
    79. A transzformátor. Az elektromos energia átvitele

    XII. ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK
    80. Szabad rezgések zárt rezgőkörben
    81. Kényszerrezgések; rezonancia
    82. Csatolt rezgések
    82.1. Szabad csatolt rezgések
    82.2. Kényszerített csatolt rezgések

    XIII. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK
    83. Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok)
    84. Az eltolódási áram
    85. A dróthullámok terjedési sebessége
    86. Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása
    86.1. A dipólus sugárzási tere
    87. Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai
    87.1. Az elektromágneses spektrum
    88. Az elektromágneses hullámok dinamikai tulajdonságai
    88.1. Az elektromágneses hullán energiája
    88.2. Az elektromágneses hullám impulzusa
    88.3. Az elektromágneses hullám nyomása (fénynyomás)
    89. A Maxwell-egyenletek összefoglalása


    OPTIKA

    XIV. A GEOMETRIAI OPTIKA ALAPJELENSÉGEI
    90. Fénytani alapfogalmak
    90.1. Fényforrások
    90.2. Fénynyaláb és fénysugár; térszög
    90.3. A fény mint energia; sugárzási és fotometriai mennyiségek
    91. A fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek
    92. A fény visszaverődése
    93. A fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában
    93.1. A fénytörés törvénye; törésmutató
    93.2. Fénytörés planparalel lemezben
    93.3. Fénytörés prizmában
    94. Teljes visszaverődés
    95. A fény diszperziója; spektrum
    95.1. A törésmutató hullámhossz függésének értelmezése
    95.2. Az optikai színképek

    XV. OPTIKAI LEKÉPEZÉS TÜKRÖKKEL ÉS LENCSÉKKEL
    96. Az optikai kép fogalma
    97. A síktükör
    98. Gömbtükrök
    98.1. A homorú gömbtükör
    98.2. A domború gömbtükör
    99. Vékony lencsék
    99.1. A vékony lencsék képalkotása
    99.2. Lencserendszerek
    99.3. A lencsék főbb leképzési hibái
    99.4. A szem mint optikai rendszer

    XVI. A FIZIKAI OPTIKA ALAPJAI
    100. A fény mint hullám; alapfogalmak
    101. A fényinterferencia feltételei; koherencia
    101.1. A fényhullámok koherenciája
    101.2. Koherenciahosszúság
    101.3. Koherenciafeltétel
    102. A fényelhajlás (diffrakció)
    102.1. Alapjelenségek. A Huygens–Fresnel-féle elv
    102.2. Fényelhajlás résen
    102.3. Az optikai rács
    103. A fény polarizációja és kettős törése
    103.1. A fényhullámok transzverzális jellege
    103.2. A fény hullámvektora
    103.3. A természetes fény
    103.4. Polarizáció visszaverődésnél
    103.5. Polarizáció törésnél


    ATOMFIZIKA

    XVII. AZ ATOMFIZIKA KLASSZIKUS ALAPJAI, A MAGFIZIKA ELEMEI
    104. A természetes radioaktivitás alapjelenségei
    104.1. α-, β- és γ-sugarak
    104.2. A radioaktív sugarak kísérleti vizsgálata
    104.3. A radioaktív sugarak hatásai
    104.4. A radioaktív bomlás
    104.5. Az atommagok tömege
    104.6. neutron és pozitron; párképződés és szétsugárzás
    104.7. Az atommagok szerkezetéről
    104.8. A radioaktivitás értelmezése


    FÜGGELÉK

    F-I. A DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI
    F-I.1. A differenciálhányados fogalma
    F-I.2. A differenciálhányados geometriai jelentése
    F-I.3. A differenciálhányados fizikai jelentése
    F-I.4. A differenciálás szabályai és néhány elemi függvény differenciálhányadosa
    F-I.5. A parciális derivált

    F-II. AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI
    F-II.1. A határozatlan integrál fogalma
    F-II.2. A határozott integrál fogalma
    F-II.3. Vektor- és skalármezők integráljai

    F-III. SKALÁRIS- ÉS VEKTORMENNYISÉGEK
    F-III.1. A vektorok összeadása és szorzása skaláris mennyiséggel
    F-III.2. Vektorok felbontása
    F-III.3. Vektorok szorzata
    F-III.4. Vektorok differenciálása skaláris mennyiség szerint


    FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
  • A termék értékelése:
    Nincs értékelve a termék (0 értékelés alapján)

    Vélemény írása
    Név:
    E-mail cím:
    Értékelés:                    
    Vélemény:
    Ellenőrző kód:
    captcha
     « A hitelesítéshez kérjük írja be a képen látható számot!
    Vélemény elküldése
  • Gyártó/Termék Honlapja:http://
    ISBN:315-978-000-126-8
    Kiadó:JATEPress
    VTSZ:4901