Szólások, közmondások eredete

Második, javított, bővített kiadás, 2019

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány&shyüldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik

– a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.),

– a görög– római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját),

– a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat),

– a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)?

Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr&shytörténeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.

A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet&shyigazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá&shynak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia– magyar tematikus szólásszótár, a Francia– magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar– francia– magyar jogi szótár és a Francia– magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője.