hirdetés
Vissza

Ferenczi Sándor: Lélekgyógyászat_EPUB

Ferenczi Sándor: Lélekgyógyászat_EPUB

"A szerelem tudományos pszichológiája még ma is megíratlan" - hívja fel a figyelmet írásai témájára a világhírű Ferenczi Sándor 1901-ben. A magyar orvos, klinikai pszichológus és pszichoanalitikus, aki Sigmund Freud közeli munkatársa volt egy időben, nemcsak tudósi, de szépírói kvalitásait is megcsillantja.
Ez a kötet azokból a korai írásaiból ad válogatást, melyek fenti tárgyban íródtak, nagyon sok klinikai esetből vett példa bemutatásával illusztrálva a mondanivalót. Ezek mellett olyan lelki jelenségek vizsgálata is szerepel a témák közt, mint a neurózisok, a homoszexualitás és hasonlók.
Különösen figyelemre méltóak Ferenczi Sándor Freud-elemzései. A kiváló klinikai pszichológus gondolatai ma talán még időszerűbbek, tanulságosak, mint keletkezésük idején voltak. E vékony kötet tartalma mégis oly fontos és jelentős, hogy haszonnal forgathatja bárki, aki a lélekkel, saját magával, vélt, vagy valós pszichés betegségeivel, kényszerképzeteivel küszködött már: rá fog jönni, hogy ezek mindannyiunk sajátjai, és oly kevés választja el a beteget az egészségestől... Ezért is találó a kötet címe: Lélekgyógyászat (a Kiadó)
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában

  • Részlet az e-Könyvből:

    Női homoszexualitás

    K. Róza alias Róbert, 40 éves, hajadon cseléd egyike azoknak a szerencsétlen teremtéseknek, akiket a velük született beteges hajlam ellenállhatatlan erővel vonz a saját nemükhöz tartozók felé, míg a nemi ösztön természetes, vagyis heteroszexuális kielégítése őket teljesen hidegen hagyja, sőt nemritkán utálattal tölti el. Az ilyenfajta esetek nem túlságosan ritkák; különben is a szexuális perverzitásoknak dudvaként burjánzó „tudományos” irodalma, amely a szerzőknek is, kiadóknak is fényes anyagi hasznot hajt, gondoskodott róla, hogy az orvosi olvasóközönség aránytalanul jobbén legyen tájékozva a pszichopatológia ezen fejezetének minden részlete, mint az orvostudomány számos, sokkal jelentőségteljesebb tárgyai felől. Ha mégis közlöm röviden ezt a megfigyelésemet, azt csak azért teszem, mert egynémely megjegyzésre is szolgáltat alkalmat.
    K. Róza életrajza valóságos odisszea. Részint veleszületett nyughatatlan természete, de sokkal inkább embertársainak rosszindulata, miatt sehol sem volt hosszabb ideig maradása. Az övéi hallani sem akartak róla, az emberek kigúnyolták, nem adtak neki munkát, sőt olyan is akadt, aki rútul visszaélt kóros hajlamaival, és kizsarolta tőle megtakarított filléreit. Legtöbbször a rendőrséggel gyűlt meg a baja. Bécsben és Pesten börtönbe zárták, mert no létére férfiruhát hordott; Esztergomban meg azért csukták be, mert nőruhát viselt és átöltözködött férfinak nézték. Végre is a budapesti főkapitányság megengedte,; hogy férfiruhában járhasson,- mert így kevesebb feltűnést okoz;, erre írott engedélyt is kapott K. Róza, és életének ez volt talán a legnagyobb öröme.
    Önéletrajzában, amelyet kérésemre írásba foglalt,- csekély iskolázottságához képest meglepően jó íráskészséggel; kifogástalan logikai sorrendben adja elő élete folyását. Emlékezőtehetsége rendkívül éles. Kiváló előszeretettel viseltetik a zene iránt, de mert nem volt módja a zongora- vagy énektanuláshoz, összekoldult ötven forintot, és - kintornát vásárolt rajta. Zenei .hallása tényleg nem közönséges. Az ilyen egyoldalú tehetség különben gyakori jelenség szexuális perverzióval kapcsolatban. Már serdülőkorában csak lányokkal szeretett foglalkozni, ami szüleinekfel is tűnt. Ha mulatságon volt, csak annak örült, ha barátnőivel táncolhatott. Női kézimunka, háztartási foglalatosság sose állt jól neki, ellenben a durvább, férfiasabb foglalkozásokat szerette. Járása is nagy lépésű, virilis volt, és ejtette őt női ruházatban olyan feltűnővé.
    Szüleinek keményszívűsége elűzte az otthonából, és csavargás, miatt ki is tiltották Bépsből, majd illetőségi,helyére, Budapestre toloncolták. Innen azonban időről időre visszaszökött szülővárosába, sőt egy ízben majdnem- két esztendeig volt ott fizetőpincér egy kisebb vendéglőben. Itt, játszódott le egyetlen igazi szerelmi históriája, melyre most is fájó szívvél emlékszik vissza. A vendéglő fiatal pénztároshője volt vonzalmának tárgya, ki - úgy látszik, kapzsiságból - engedett a „Róbert” kéréseinek, és vele közös háztartásra lépett. Természetes, hogy a házastársi viszony meglehetősen platonikus volt, és így érthető, hogy néhány hónap múlva rájött a szerencsétlen K. R., hogy szeretője rútul megcsalja őt - egy férfival! Ezzel vége is lett a különös idillnek.
    Újból Pestre toloncoltatván, az itteni hatóság a szegényházban helyeztétte el, de az örökös csúfolódások, amelyeknek ott a többi ápoltak részéről ki volt téve, igen felizgatták őt, mire azután a megfigyelőosztályra, majd az egyik állami elmegyógyintézetbe szállították. Néhány hónap múlva kiszabadulván, újra kezdte - és most is folytatja - örökös vándorlását melynek állomásai a szegényház, a börtön, a toloncház és az elmebeteg-intézet.
    K. R.. szexualitását illetőleg rendellenességet nem lehet észlelni. Úgy külső, mint belső nemi szervei normálisan fejlett női ivarszervek. Hangja szoprán, gégéje kicsiny, emlői „nem feltűnően atrofiásak, medencéjének méretei körülbelül nőiesek. Kézmozdulatai, járása inkább férfias, kezei, lábai nagyok, arcvonásai és profilja markánsak. “‘Rendellenes szőrzet sehol sincsen rajta.
    A pszichikus szexualitás T mint említettem - kizárólag hasonneműekkel szemben érvényesük Megtörtént ugyan - összesen kb. tízszer - hogy férfiakkal is érintkezett, de ezt csak azért tette, mert pénzre volt szükségé. A rendesinemi érintkezésnél semmi libidót nem érzett. „Ich habé eben nurfür Damen Interesse” (Csak arról van szó, hogy engem a hölgyek érdekelnek), mondja életrajzában. Egyébként szellemi képességei meghaladják a hasonló társadalmi helyzetű nőkéit, kitűnően tud fejben számolni, emlékezőtehetsége rendkívül jó, jogi és erkölcsi fogalmai igen kielégítőek. Csak a hangulata az, ami nagyon ingadozó, de kivált érzelgősségre és lehangoltságra hajlik.
    Az úgynevezett testi degenerációs jelek - vagyis öröklött fejlődési hibák- közül gótikusán kivájt felső szájpadlás, előreálló alsó állkapocs(prognathia), réndetlenül nőtt fogazat észlelhető, továbbá két szimmetrikusan elhelyezett, széles, öv alakú pigment-atrofia.a csípőtáj magasságában. Arca meglehetősen rút, sőt visszataszító; a rútság ilyen mértéke már degenerációszámba vehető, mert hiszen a rútság által keltett benyomás voltaképpen nem más, mint számos, részleteiben nem elemzett rendellenesség együttes esztétikai hatása.
    *
    Különösen két kérdés fölött kell ez eset alkalmából gondolkozóba esnünk. Az egyik az, hol helyezzük el az ilyen egyént. Feltűnést keltő viselkedésénél, az életküzdélemre való gyengeségénél, de meg kiszámíthatatlan és szeszélyes hangulathullámzásánál fogva nem állja meg helyét a társadalomban támasz és oltalom nélkül. Másrészt sem a börtönben, sem az elmebeteg-intézetben nincs ilyennek helye. Addig is, míg az ilyenfajta „débile”-ek és „deséquilibré”-k számára külön intézetek létesülnek, talán leghelyesebb, ha azok a községek szegényházaiban helyeztetnek el, ahol meglehetős szabadságot élveznek, esetleg dolgozhatnak is, és többé-kevésbé védve vannak az emberek rosszakaratától és bántalmazásaitól:
    A másik kérdést, hogy hogyan volnának ilyen és ehhez hasonló egyének a fajfenntartásban akadályozhatok, úgy látszik, már maga a természet megoldotta. Á tapasztalat azt bizonyítja, hogy degenerált egyének annál kevésbé képesek a fajfenntartásra, minél sulyosabbak náluk a testi és lelki elfajulás jelei. Például az idióták igen ritka kivétellel magtalanul halnak el. Ebből a szempontból tekintve, az esetünkhöz hasonló szexuális perverzió előnyös a társadalomra: hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen testi és lelki degenerációs jelekkel terhelt egyént megakadályozza a progenitúra létrehozásában.
    Minden szexuális rendellenesség éppen csak annyiban és azért rendellenes, mert eltér a nemi szexuális érintkezés azon rendjétől, amely a faj fenntartására alkalmas; és a homoszexualitás teremti az érintkezésiek azon módját, mely a fajfenntartásra legkevésbé alkalmas. A homoszexualitás tehát - degenerált egyéneknél - nem minden célszerűség nélkül való dolog: javítja a jövő generációt.

    e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában