hirdetés
* A feltüntetett akciók a készlet erejéig érvényesek!
Vissza

A KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGEI

-10%
A KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGEI
2 900 Ft

Akció: 2 610 Ft


  • Akció kezdete: 2017.06.01
  • Akció vége: A készlet erejéig!

Szerző: Kuminetz Géza

Szent István Kiadó, 2008

 

A Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae sorozat Manualia alsorozatának 3. kötete a kiengesztelődés szentségeit (bűnbocsánat, betegek kenete) dolgozza fel Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet tanszékvezető tanára és ugyanezen egyetem Hittudományi Karának dékánja tolmácsolásában. Az Egyház bűnbánati fegyelme az egyháztörténelem minden egyes időszakának homlokterében helyezkedett el, hiszen sajátosan is kötődik Krisztus megváltó tettéhez.

  • Végigtekintve az egyes korok bűnbánati előírásain, látható az első néhány évszázad egyházi íróinak a törekvése a keresztség után elkövetett bűnök és azok megbocsátási lehetőségének a tisztázására, valamint a halált hozó és a nem halált hozó bűnök meghatározására. Jelentős változást eredményez a 7-8. század, amely a gyakori gyónás és a lelkivezetés, mint az erkölcsösebb élet elérési eszközének elterjedését hozza Európában. A szentgyónás és a hívő lelki üdvössége szoros kapcsolatban van egymással, ezért az érett középkori zsinatok egyre erőteljesebben hangsúlyozzák a gyónás és a betegek kenetének a fontosságát a halálra való felkészülésben. Ebbe a folyamatba illeszkedik a IV. Lateráni Zsinat (1215) rendelkezése a halálveszélyben történő kötelező szentgyónásról. Az extrema unctio is a 13. században, pontosabban a II. Lyoni Zsinaton (1274), kerül részletes kifejtésre. Sorolhatnánk azokat a kiemelkedő teológusokat, akiknek értelmezése jelentősen hozzájárul a kiengesztelődés szentségeiről kialakított egyházi tanítás megvilágításához, de itt csak Rabanus Maurus-t, Huguccio-t, Liége-i Alger-t, Alexander Halensis-t, Albertus Magnus-t, Aquinói Szt. Tamást és XI. Benedek pápát (1303-1304) említjük. A Tridenti Zsinat (1545-1563) volt az, amely az addigi egyházi véleményt összefoglalva pontosan és aprólékosan szabályozta az Egyház bűnbánati fegyelmét a XIV. ülésszakon. Kuminetz Géza professzor arra vállalkozik, hogy szisztematikusan elemezze a hatályos Egyházi Törvénykönyv 959-1007. kánonjait az Egyházi Tanítóhivatal egyes megnyilatkozásainak fényében, különleges figyelmet szentelve a klasszikus kánonjogi, dogmatikai, erkölcsteológiai és liturgikus munkák álláspontjának. A szerző ügyelt arra, hogy beépítse művébe a Keleti Kódex vonatkozó normáját is. Külön erénye a kötetnek az a pasztorális érzékenység, melyekkel az egyes problémákat igyekszik megvilágítani. „Az egyéni és teljes bűnmegvallás és a feloldozás az az egyetlen rendes mód, ahogyan a súlyos bűnéről tudó hívő Istennel és az egyházzal kiengesztelődik (...)" (CIC 960. kán.). Éppen ezért, örömmel ajánljuk ezt a magyar nyelven hézagpótló művet mindazoknak, akik részletesen meg szeretnék ismerni a szentségi jognak ezt az alapvető területét; és egyúttal a lelkipásztorkodó papságnak is, mint biztos támpontot a bűnbocsánat szentsége és a betegek kenete kiszolgáltatása közben felmerülő kérdésekben történő eligazításra.

    A kötet adatai:
    Formátum: 17x24 cm
    Kötés: puhafedeles
    Megjelenés éve: 2008
    Terjedelem: 424 oldal
  • A termék értékelése:
    Nincs értékelve a termék (0 értékelés alapján)

    Vélemény írása
    Név:
    E-mail cím:
    Értékelés:                    
    Vélemény:
    Ellenőrző kód:
    captcha
     « A hitelesítéshez kérjük írja be a képen látható számot!
    Vélemény elküldése
  • ISBN:978-963-277-021-6
    Kiadó:Szent István Kiadó
    VTSZ:4901